Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.30 . 28 Szerbia – miként a délkeleteurópai térség többi országa is – kiemelt célpontja a magy ar gazdaságdiplomáciai törekvéseknek. Mind áru- és szolgáltatás, mind pedig tőkeexportban kifejezetten jók a magyar cégek esélyei arra, hogy az eddiginél is nagyobb szeletet hasítsanak ki maguknak a fogadó ország gazdaságában. Az persze megjósolhatatlan, hogy a mostani válság átmenetileg hogyan veti vissza a keresletet. Szakértők szerint szinte biztos, hogy az elmúlt évek imponáló növekedése az idén nem ismétlődik meg. Bár egy hónap adataiból nem érdemes következtetéseket levonni, az tény, hogy januárban d rámai volt a visszaesés. A forgalom importban közel 25, exportban 46 százalékkal maradt a tavaly januáritól. A jelenlegi reális cél a már elért pozíciók megtartása mellett egy lassú exportnövekedés, ez némileg kompenzálhatja a magyar kivitel nyugateurópai relációjú visszaesését. A válságot megelőzően a Szerbiába irányuló magyar export évről évre folyamatosan, két számjegyű dinamikával, a teljes kivitel ütemének többszörösével bővült. A két ország közötti árucsereforgalom értéke az elmúlt öt évben ötszörös ére nőtt, s a magyar export már meghaladja az egymilliárd eurót. A kétoldalú kereskedelemben meghatározó szerepet visznek a multinacionális cégek, de a magyar – szerb külkereskedelem közel harmadát továbbra is a 350400 vegyes tulajdonban lévő kis- és középv állalat bonyolítja le. Magyarország Szerbia külkereskedelmi partnereinek rangsorában a szerb importban az 5., a szerb exportban a 9. helyen áll. Magyarország kivitelének tavalyi 20 százalékos emelkedésével hazánk külkereskedelmi többlete Szerbiával szemben tovább nőtt, tavaly 794 millió euró volt. Szerbia Magyarország számára exportbefogadó országként azért is fontos, mert továbblépést kínál harmadik országok felé. Nem véletlen, hogy számos magyar vállalkozás létesített vegyes vállalatot – elsősorban a Vajd aságban – azzal az elsődleges céllal, hogy azon keresztül exportáljon a délkeleteurópai térség többi országába, illetve olyan országokba, amelyekkel Szerbiának szabad kereskedelmi megállapodása van. A magyar vállalatok már felfedezték a szomszédos ország ban meglévő privatizációs és zöldmezős lehetőségeket is. A Szerb Nemzeti Bank hivatalos kimutatása alapján tavaly 32 millió dollár működő tőke érkezett Magyarországról. Ezzel egyébként durván félmilliárd dolláros a magyar FDIállomány Szerbiában, ez elég a z első tízbe kerüléshez. A magyar tőke legfőképpen az építőiparban, a pénzügyi szektorban, valamint az ingatlanértékesítésben van jelen. Szerbiában az elmúlt hat évben 2,8 milliárd euró értékben kerültek privát tulajdonba vállalatok. A tavalyi privatizáció s eljárások alapján közel 4000 céget vásárolhatnak meg befektetők számos szektorból: eladnak közműveket, bányákat, szállodákat, gyárakat, valamint kikötőket is. VG vissza Egyensúly, növekedés, bizalom vezet ki a válságból Nsz v 20090430 Egyensúly, növekedés, bizalom – ez a három dolog Bajnai Gordon szerint, amit egy év alatt el kell érnünk és ez adhat hitet is ahhoz, hogy csináljuk. A kormányfő szerint kétségtelen, hogy most fájdalmas intézkedéseket kell hozni, de úgy véli, sokkal fájdalmasabb lenne, ha ezek hiánya miatt gazdasági és társadalmi káosz alakulna ki, annak minden hosszú távú, negatív hatásaival együtt. Beszél arról is, hogy az Európai Bizottság elnöke elismeréssel nyilatkozott a kormány válságkezelő programjáról és régóta várt, jó irányba tett lépéseknek tartotta azokat. – Amikor bejelentette, hogy havi egy forintért egy évre vállalja a kormányfői feladatot, volt, aki azt mondta: nincs is egyforintos. – Én ezt tudom, úgyhogy mondtam is rögtön az MSZPfrakció elő tt, hogy öthavonta fogom fölvenni a fizetésemet, mert ötforintos a legkisebb érme ma Magyarországon. – A példával csak azt akartuk illusztrálni, hogy fura egy ország a miénk. De egy normális országban, ha egy év múlva itt ülünk és beszélgetünk, akkor mil yen eredményekről számolhatnánk be? Szóval, egy normális országban mi lenne egy év múlva? – Hadd fordítsam meg a kérdésben rejlő gondolatot: ha egy év múlva hazánk egy normálisabban működő ország lenne, az bizony nagyon jó lenne! Akkor jól végeztük a dolg unkat. Szerintem most ez nem egy normálisan működő ország. Sok minden, ami normálisnak tekinthető egy európai országban, az itt nem az. A gazdálkodásunk például soksok éve nem normális, jóval többet költünk, mint amennyit megtermelünk. Az sem normális, ah ogy a politikai szereplők választási kampányonként ígéretekkel halmozzák el az embereket, olyan ígéretekkel, amelyek nem reálisak, amik a gazdaság teljesítőképességén túlvannak. Nem normális az a hangnem, ahogy
