Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.28 . 29 A Rimaszombati járásban a kilépők és a párttagságukat felfüggesztő k cselekménye nyomán 8 alapszervezet teljesen megszűnt. Simon Zsolt április elején lépett ki a pártból és az MKP parlamenti frakciójából, majd két héttel ezelőtt 19 lévai járásbeli párttag hagyta el a pártot. Őket három parlamenti képviselő Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor követte, akik a múlt héten felfüggesztették tagságukat a párt parlamenti frakciójában. vissza Miért lett Hájos Dunaszerdahely polgármestere? Paraméter.sk 2009, április 26 - 15:46 Barak László A M agyar Koalíció Pártja jelöltje, Hájos Zoltán hatszázegy szavazatnyi előnye a dunaszerdahelyi időközi polgármesterválasztáson legkomolyabb független riválisával, Antal Ágotával szemben kétségkívül impozáns eredménynek tűnhet. Senki nem vonhatja hát kétségb e azt, amint a győztes polgármesteri legitimitását sem. Azon viszont mindenképpen elgondolkodhatnak az MKP központi vezetői is, hogy a Hájos, illetve tulajdonképpen az MKP városi szervezete által inkasszált 2755 szavazat a város közel húszezer választásra jogosult polgárának mindössze 12 százalékát jelenti. A független, vagyis ellenzéki jelöltekre leadott szavazatok összessége ennek a tizenkét százaléknak pedig több mint a duplája, azaz 25 százalék! Ettől függetlenül azonban Hájos akár lehet a reguláris vá lasztásokig hátra levő másfél évben Dunaszerdahely kiváló polgármestere is. Csak annyit kell tennie, amennyire az lehetséges egy markáns MKPs többségű önkormányzatban, hogy távol tartja magát az „MKPpolip” csápjaitól. Vagyis attól a gazdasági érdekcsopor ttól, amelynek teljhatalmú irányítói nem mások, mint az expolgármester, Pázmány Péter és „üzlettársa“, végrehajtója, id. Hulkó Gábor. A szóban forgó távolságtartás gyakorlatilag azt jelenti, hogy Hájos beváltja egyik legkomolyabb választási ígéretét, misze rint a törvényesség őreként és nyíltan irányítja majd a városházát. Egyrészt, mert így illenék, másrészt pedig hosszú távon csak ő profitálhat ebből. Már, ha nem csupán egy rövid zsákmányszerző kalandnak tekinti a polgármesterkedést. És persze részben az M KPnak is jót tenne némi civilizáltság legalább a helyi politikában, hiszen dunaszerdahelyi pozíciói attól függetlenül történelmi mélyponton vannak (lásd a választásokon rájuk szavazó 12 százaléknyi választópolgárt), hogy a párt jelöltje lett a választás g yőztese. Ami, bárhogy is kommunikálják kifelé, azért sem az ő eget rengető dicsőségük, mert a dunaszerdahelyi választói szokások ismeretében (a rendkívül siralmas, ezúttal mindössze 35 százalékos részvételi arányról van szó) ugyanilyen eredmény született volna egy Hájostól akár nagyságrenddel rosszabb MKPjelölttel is. Mégpedig csak azért, mert jelöltjük sikerének kovácsai egyáltalán nem ők voltak, hanem annak ellenfelei. Nevezetesen Antal Ágota, Nagy László és Öllös Csaba. Mindenekelőtt azonban a két utób bi úriember, különösen Nagy, hiszen Öllös épp oly jelentéktelen figura volt ezúttal is, mint 2002ben és 2006ban, és vélhetően az MKP felbérelt cinkosaként most is mindössze minimális zavarkeltésre volt képes… Vele ellentétben viszont Nagy Lászlóék talán épp oly komolyan gondolták, hogy meg kell szüntetni a városházi egypártrendszert, mint Antal Ágota. Olyan naivak voltak azonban, hogy elhitték, Antal Ágotával szemben ők lehetnek az MKPpolip levadászói, azaz a rendszerváltók... Holott a tények immár egyér telműen bizonyítják, majdnem kizárólag Antal Ágotától raboltak el szavazatokat. Szám szerint szinte hajszálpontosan annyit (1376), amennyivel Antal Ágota többet kapott 2006ban, mint ezúttal… Mindent összevetve, tök mindegy, hogy tudatosan, avagy épp csak a szűkkeblű közéleti dilettantizmus okán lett megosztva az MKPs szavazóbázistól kétszer nagyobb létszámú „ellenzéki“ választóréteg, hiszen ezúttal is a hatalmi pozícióit érthetően foggalkörömmel védő kisebbség profitált a helyzetből. És ez mindaddig íg y lesz, amíg a független közéleti tényezők képtelenek lesznek összefogni. És addig, amíg Dunaszerdahely mintegy 20 ezer választásra jogosult polgára közül mindössze 67 ezren gondolják, hogy bizonyos időközönként nekik is tenniük kell valamit önmagukért. A mindenkori választásokon ugyanis a választók, minden ellenkező állítással ellentétében, nem elsősorban a jelöltek sorsáról döntenek, hanem a saját magukéról. Persze ahhoz, hogy ez tudatosuljon az emberben, az egészséges lokálpatriotizmuson kívül kétségtel enül legalább alapfokú intelligencia szükségeltetik… vissza
