Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.27 . 34 Markó: az RMDSZ kiállta a próbát A köszöntők elhangzása után Markó Béla beszámolójával ténylegesen is elkezdődtek a kongresszus munkálatai. A szövetségi elnök kifejtette: az elmúlt két esztendő az RMDSZ számára az önállóság, az egység és a tudatossá g próbája volt, ezeket az erényeket ellenzéki szerepben is meg kell őrizni. A politikus az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadságszobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. Az elmúlt két esztendő szerinte a magyar vezetésű önkormányzatok életében a leglátványosabb, legtermékenyebb időszak volt, beérett az addigi kormányzati tapasztalat. Emlékeztetett: az RMDSZnek a román politikában szövetségesekre volt szüksége, ugyanakkor elsősorban nem ideológiai alapon kellett koalíciós partnereket keresnie, hanem a kölcsönös érdek alapján. Egy ilyen koalíció azonban sohasem mehet el az önállóságnak még a részleges feladásáig sem – szögezte le a szónok, utalva arra, hogy az elmúlt években választani kellett önállóság és önfeladás között is. Olykor ez a választás a pillanatnyi politikai haszonról való lemondást jelentette, de ezáltal a szövetség megtarthatta egy távlatosabb jövő esélyét. Szerinte ilyen döntés volt az ellenzékiség vállalása – állapította meg Markó. Sikerült a magyar összefogást megteremteni, megerősíteni – hangsúlyozta Markó Béla. Felidézte, hogy milyen állomás okon keresztül sikerült eljutni az EMNTvel kötött megállapodásig, utalva arra is, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) nem vált e megállapodás részévé. Úgy fogalmazott: azokkal lehetett megállapodni, aki a romániai magyarságon belül egyazon célt követnek, de másképpen gondolkodnak egyik – másik eszközről. Lehetetlen volt az egyetértés azokkal a kevesekkel, akiknek egyetlen céljuk: a szövetség gyengítése. Régi emlékeket elevenített fel Hrebenciuc Markó szerint az RMDSZ számos hasznos feladatot teljesített a kormányban. A területrendezési tárca az önkormányzatok legfontosabb támaszává lett, a távközlés, a hírközlés hatékonyabbá vált, a környezetvédelemben még olyan bonyolult kérdésben is érvényesült a szövetség álláspontja, mint Verespatak, az európai uniós a lapok elosztása átláthatóbbá vált, miközben bővült a magyar intézményrendszer is, stabil státust kapott a dévai magyar középiskola, magyar iskola jött létre Szilágycsehben, Tordán, akkreditálták a Partium Keresztény Egyetemet, hamarosan bekövetkezhet a Sap ientia akkreditálása, Kolozsváron létrejött a Kisebbségkutató Intézet – sorolta Markó. Felhívta a figyelmet: az érvényben lévő kisebbségjogi szabályozások és közigazgatási rendelkezések már ma is nagyon sok lehetőséget kínálnak, amelyeket a romániai magyar ság még nem használt ki teljesen. Óvott attól a szemlélettől, hogy a szövetség esetleg máris kiharcolt mindent, amit lehetett. „Magyarországtól is várunk némi támogatást, főleg pénzügyi segítséget, de arról mintha már letettünk volna, hogy cselekvő egyetér tést csikarjunk ki az ottani pártokból velünk kapcsolatosan” – állapította meg. Kelemen emberközeli politikát szeretne Kelemen Hunor beszámolójában elmondta: az RMDSZ politikájának középpontjában a magyar ember, a magyar közösség áll, következésképpen an nak emberközelinek kell lennie. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni a nemzeti, az identitásunkhoz szorosan kapcsolódó ügyeket, de ugyanolyan mértékben kell foglalkozni azokkal a kérdésekkel is, amelyeknek nincs nemzeti identitása. Kifejtette: sem a területi autonómiát, sem a kulturális autonómiát nem fogjuk csodavárással elérni, csak közös erőfeszítéssel és munkával. Ugyanakkor leszögezte: az elkövetkezőkben a legfontosabb feladat visszaadni az embereknek a hitet . Bíró: a tulipánnal kötöttük össze életünket Bíró: „Kibírtuk húsz év vasfogainak harapását” A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke, Bíró Rozália érzelmes beszédben fogalmazta meg gondolatait. Kiemelte: közel húsz éve, hogy a tulipánnal „kötö ttük össze életünket”, tettük ezt felelősségvállalással, amely „húsz év vasfogainak harapását bírta ki”. Bíró szerint nem csak a pillanat eufóriája késztetett összefogásra
