Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.27 . 12 Dilemma: barátkozni vagy nem barátkozni? Márton Árpád képviselő házi frakcióvezető „diktatorikus parlamenti töbségként” jellemezte a román törvényhozásban majdnem háromnegyedes töbségnek örvendő PDL – PSD koalíciót. Az RMDSZes politikus Traian Băsescu „kétszínű nyilatkozataira” hívta fel a figyelmet: míg a moldovai rom ánokról például az államelnök azt mondta, joguk van az anyanyelvű miséhez, a csángóknak nem adatik meg ez a jog. Ami a moldovai állampolgároknak adandó román állampolgárságot illeti, Márton Árpád úgy kommentálta: kíváncsi lenne, mit szólna a román politik a, ha a magyar parlament elfogadná a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Borboly Csaba az Országos Önkormányzati Tanács elnökeként rámutatott, az önkormányzatok a nehéz körülmények közt is helytálltak. A gazdasági válság hatásai, a kormányzati pozíci ók elvesztése, a beruházási pénzek megvonása, a magyar intézményvezetők leváltása, az uniós pénzek lehívásában jelentkező fejetlenség mind negatívan érintette önkormányzatainkat, de helyt álltunk – fejtegette a Hargita Megyei Tanács elnöke. A gazdasági he lyzetre való reflektálást hiányolta hozzászólásában Markó Béla elnöki beszámolójából EcksteinKovács Péter. A volt szenátor – jelenleg Traian Băsescu államfő tanácsosa – az elszegényedést tartotta az erdélyi magyar közösség egyik legégetőbb problémájának. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök arra tett javaslatot, hogy az RMDSZ gyűjtsön aláírásokat a cégeket sújtó átalányadó bevezetése ellen. A felszólalók közül többen is háborogtak az intézményvezetők leváltására vonatkozó kormányrendelet miatt; válaszá ban Markó kifejtette: a szövetség dilemmája, hogy a kormányoldallal kialakítandó modus vivendi keretében fogadjáke el az „albérlői státust”, azaz a tisztségek egy részének megtartását lehetővé tevő kompromisszumot, vagy pedig „nem barátkozni” a kormányold allal, hanem az ellenzékiség eszközeivel megpróbálni elérni a politikai célokat. Markó – bár saját kérdésére egyértelmű választ nem adott – kifejtette: hosszú távon olyan helyzetet kell kialakítani, amelyben az intézményvezetők kinevezésekor a szakértelem elsődleges követelmény ugyan, de a magyar többségű helyeken az etnikai hovatartozás is fontos kritérium. Május 4én indul az EPkampány Az Összefogás Listájának minden tagja ott lesz a sepsiszentgyörgyi EPkampánnyitón – előlegezte meg Markó Béla a kongr esszust követő sajtótájékoztatón. Újságírói kérdésre a szövetségi elnök elmondta, az a tény, hogy összefogtak az EMNTvel nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindenben egyet is értenek. „Tudjuk, hogy ma az Európai Unió választás előtt áll. A sikertelen európ ai alkotmány, az unió reformját célzó lisszaboni szerződés elfogadásának késlekedése, a gazdasági válság az elkövetkező időszakban fel fogja erősíteni az Európai Unió jövőjéről szóló vitákat. A következő öt évben az unió állampolgárainak, közösségeinek, ré gióinak, országainak, intézményeinek meg kell határozniuk azt, milyen Európai Unióban szeretnének élni és gyarapodni. Nekünk, romániai magyaroknak részt kell vennünk ebben a vitában. Csakis mi tudjuk elmondani, milyen Európát szeretnénk a magunk és gyermek eink számára. Csakis az általunk megválasztott képviselők tudják képviselni értékeinket és érdekeinket” – áll abban a Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumban, amelyet a kongresszuson elfogadtak a küldöttek. Az esemény utolsó mozzanataként bemutatkozott az RMDSZ első három EPjelöltje, Winkler Gyula, Sógor Csaba és Kovács Péter. (M. Á. Zs.) vissza Mircea Geoană baloldali többséget akar Európában ÚMSZ | 20090427 08:19:30nyomtat | elküld A NyugatRománia iránti érdektel enségét bírálta Mircea Geoană pártelnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) kampánycsapatainak szinajai találkozóján. Szerinte ennek a helyzetnek csak úgy lehetne véget vetni, ha balos többség alakulna ki az Európai Parlamentben (EP). Ezért arra szólította fel a z alakulat kampányfelelőseit, oly módon mozgósítsák szavazóikat az EPválasztásokra, hogy az európai baloldal érvényesíthesse válságkezelő politikáját.
