Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.25 . 30 A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy el kell kezdődnie az Európai Unió és a NATO ér demi együttműködésének. Emellett fontos az EUENSZ közötti katonai együttműködés, valamint az Európai Unió és az Afrikai Unió kooperációja is. Tania von UslarGleichen, az Európai Tanács főtitkárságának képviselője a tanácskozáson kiemelte: a biztonság ter mészete megváltozott, napjainkban olyan összetett biztonsági fenyegetettségekre kell felkészülni, amelyek nem a határokról szólnak, ilyen például a terrorizmus. A biztonságpolitikában a regionális megközelítést is hangsúlyozni kell - tette hozzá. Heinrich Brauss, a NATO védelempolitikáért és tervezésért felelős képviselője felszólalásában kiemelte: a NATO és az Európai Unió előtt álló legfontosabb biztonsági kihívások közé tartozik a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és a cybertámadások. Az EUnak és a NATOnak önállóan és együtt is képesnek kell lennie a biztonságpolitikai kihívások kezelésére - mondta a diplomata. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa a tanácskozáson elmondta: az uniós közös kül- és biztonságpolitika legnagyobb problémáját a jelenlegi struktúra jelenti. A lisszaboni szerződés ebben a tekintetben is jelentős változást hoz majd, létrejön például a közös külpolitikai képviselői poszt és a külpolitikai szolgálat. A politikus szerint a legfontosabb feladatok között kell szerepelnie egyebek mellett a terrorizmus elleni küzdelemnek, az energiabiztonságnak, a tömegpusztító fegyverek elleni küzdelemnek és a tömeges migráció kezelésének. SzentIványi István liberális EPképviselő úgy vélte: az Európai Unió számára a legnagyobb kihívást a nemzeti önzés előtérbe kerülése jelenti, továbbá az, hogy hiányzik az egységes álláspont a kül- és biztonságpolitikában. Európa akkor lesz igazán erős, ha meglesz a politikai készség az egységre. Ha ezen a kérdésen nem lép túl az EU, akkor érdemben nem változik a világpolitikai szerepe - tette hozzá. Tabajdi Csaba szocialista EPképviselő arról beszélt, hogy a Külügyminisztérium önmagában nem elegendő a nyugatbalkáni kérdés, valamint a keleti szomszédságpolitika ügyének kezelésére, ezért önálló kutatóintézetekre l enne szükség. Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója beszédében kiemelte: nehezen képzelhető el, hogy rövid távon konszenzus alakuljon ki a tagállamok között a közös kül- és biztonságpolitikában. vissza A szocialisták nem támogatják a statútumot Vajdaságma.info • 2009. április 25. [12:17] Ivica Dačić belügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke szerint pártja számára vannak elfogadhatatlan részek a vajdasági alaptörvényben. A Dnevnik újvidéki napilapnak adott interjújában a szocialista pártvezető kifejezte reményét, hogy a statútumot összhangba hozzák majd az alkotmánnyal a tartomány hatásköreiről szóló törvénnyel, amelynek szövegét a szerb kormány készíti. Ivica Dačić annak a pártnak a vezető je, amely annak idején – Slobodan Miloševićtyel az élen – megszüntette a tartomány autonómiáját, amelyet azóta sem állítottak helyre, s a jövőben sem fognak, ha ez a szocialistáktól, illetve az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párttól és a hozzá hasonlóktól fü gg. A Szerbiai Szocialista Párt annak idején kormányzó párt volt, s most is tagja a kormánykoalíciónak. vissza Franz Schausberger: feleslegesek a félelmek az autonómiától Vajdaságma.info • 2009. április 26. [12:11] A vajda sági alaptörvény elfogadása kizárólag Szerbia belügye, s ilyen értelemben senki sem várhatja el, hogy az Európai Unió bármiféle álláspontot alakítana ki, amellyel követelné a tartományi statútum szerbiai elfogadását – hangoztatta Franz Schausberger, az Eur ópai Régiók Intézetének igazgatója a Dnevnik újvidéki napilapnak adott nyilatkozatában. Az Európai Unió a legjobb esetben csak tudomásra hozza, hogy a regionalizáció folyamata hasznos Szerbia uniós felzárkózásának és a EUs normákhoz való közeledés szempon tjából, tette hozzá a politikus, aki korábban a az EU illetékes bizottságának a nyugatbalkáni jelentéstevője is volt. Mint kiemelte, feleslegesek a félelmek az autonómiától. Franz Schausberger szerint a montenegrói és koszovói tapasztalat után érthető az a megközelítés, hogy a nagyobb autonómia lépés a szeparatizmus felé. Meggyőződésem azonban – hangoztatta , hogy éppen a statútum megerősítése szavatolja Szerbia stabilitását, ellenkező esetben lehetséges az állapotok destabilizálása. Abban az esetben, ha figyelmen kívül a vajdaságiak kívánságát, nő a lehetősége, hogy radikálisabb követelésekkel állnak elő, még szeparatista követelések is lehetségesek. Ezért az üzenetem a szerb politikusoknak: ne féljenek a statútumtól és az autonómiától, éljenek a regiona lizálás nyújtotta lehetőséggel. vissza
