Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.02 . 23 A nyelv hazai pályája Krónika 2009. április 01. Meddig érdemes ragaszkodni az anyanyelvhasználathoz, mi az a határ, amikor célszerű engedni belőle? A kérdés az élet megannyi területén felmerül. Egyegy vegyes lakosságú település magyar lakója sz ámára például a törvény megadja annak a lehetőségét, hogy anyanyelvén benyújtott kérvényben kérje utcája közművesítését, leaszfaltozását, de vajon nem rontjae kérése meghallgatásának esélyeit, ha él az anyanyelvhasználat lehetőségével? gyanez a kérdés mer ül fel akkor is, ha magyarul címezzük meg a borítékot, ha magyarul próbálnánk érvelni a bíróságon folyó perünkben, vagy ha magyarul szeretnénk vizsgázni a jogosítvány megszerzéséért. A tény, hogy a kisebbségi ember nap mint nap ilyen dilemmák elé kerül, ön magában is azt igazolja, nincs teljes és tényleges egyenlőség, a többségiek mindig helyzeti előnyt élveznek. A hátrány leküzdéséhez pedig a kisebbséginek folyamatos többletmunkára van szüksége. A többség mindig hazai pályán játszik, a kisebbség mindig ideg enben. A gyakorlati érvek pedig mindig a többséget erősítik. Ha beadványomhoz meg akarom nyerni a tanácsosok támogatását, folyamodjak a többség nyelvén; ha biztos akarok lenni abban, hogy célba ér a levelem, ne kockáztassam a magyar nyelvű címzést; ha győz tesen akarok kikerülni a pereskedésből, ne kérjek tolmácsot a bíróságon. Ezek a kompromisszumok pedig apró lépésekkel vezetnek az önfeladáshoz, a nyelv, az identitás elvesztéséhez, az asszimilációhoz. Azzal, hogy megpróbálunk érvényt szerezni anyanyelvhas ználati jogainknak, egyenrangúságunkat akarjuk tanúsítani, azt próbáljuk önmagunknak is, másoknak is sugallni, hogy nem vagyunk alacsonyabb rendűek, hogy nekünk is jár az, ami mások számára magától értetődik. A többségi oldalon eddig idegenek voltak a kise bbségi szempontjaink, nem is értették az ezekkel kapcsolatos érveinket. Brüsszelben azonban a románok ugyanúgy kisebbségiek, mint a magyarok, az Európai Parlamentben ugyanúgy mérlegre kell tenniük a célszerűség és az egyenrangúság szempontjait. Az Európai Unió segíthet az empátia kialakulásában. Ha pedig eljutottunk a megértésig, már csak az a kérdés, vane akarat a tényleges egyenjogúság kialakítására. vissza Szerző(k): Gazda Árpád Április 6án nyújtja be az RMDSZ a Magyar Összefogás Listáját Szabadság 2009. április 02. – Az RMDSZ számos fontos eseményt szervez ezen a hétvégén, pénteken például először ül össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanács – tájékoztatta a sajtó képviselőit szerdán, Bukarestben, Markó Béla. A szövetségi elnök azt is bejelentette, az RMDSZ április 6án nyújtja be a Magyar Összefogás Listáját. Markó elmondta: a tanácskozáson résztvesz majd a két szervezet elnöke, illetve hathat képviselője. Az első találkozó célja olyan elvek, alapvető célkitűzések meghatározása, amelyek a romániai magyarság számára fontosak, például a különböző autonómiaformák kérdése. – Egy olyan fórumról van szó, amelynek célja közös nevezőre jutni különböző kérdésekben, ugyanis csak ilymódon lehet hatékony a romániai magyarok érdekeinek képviselete – jelentette ki a szövetségi elnök. Szombaton, Marosvásárhelyen ülésezik az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, amelynek napirendjén a kongresszusra előterjesztendő alapszabá lyzat- és programmódosító javaslatok elfogadása, valamint az európai parlamenti lista megszavazása szerepel. Markó Béla megismételte a NATOcsatlakozás 5. évfordulója alkalmával tett kijelentéseit, kiemelve a román – magyar viszony, illetve az RMDSZ és a ro mán pártok közötti együttműködés fontosságát a nemzetközi katonai szervezethez való csatlakozás folyamatában. „Amikor 1996ban az a precedens nélküli döntés született, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállaljon, az egyik alapvető szempont a NATOcsatlako zás elősegítése volt” – emlékeztetett. Mint ismeretes, az ezt megelőző években külföldön is konfliktusosnak ítélték a román – magyar viszonyt, ami negatív hatással volt Románia és Magyarország kapcsolatára is. Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az RMD SZ támogatjae a liberálisok által kilátásba helyezett bizalmatlansági indítványt, Markó elmondta, amennyiben a bizottsági tárgyalások a szövetség szempontjából helytelen irányba haladnak, illetve, ha a kormány felelősségvállalással akarja elfogadtatni a t örvénykönyveket,
