Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.16 . 15 Felkészülni az EUelnökségre A külügyminiszterjelölt a kiemelt célok közé sorolta a 2011 első felében bekövetkező magyar EUelnökségre való felkészülést, mint mondta, az előre meghatározott célok között lehetne a víz stratégiai jelentőségének kiemelése. Az uniós elnökség költségeit egyébként 3540 milliárd forintra becsülte Balá zs Péter. A meghallgatáson kisebb vita alakult ki, Németh Zsolt ugyanis "az előző külügyminiszter hagyatékáról" beszélve azt mondta, soha ilyen súlytalan nem volt még a külügyminisztérium, mint Göncz Kinga idejében, a politikus szerint azonban ez szándék os választás volt a kormányfő részéről, hiszen "Gyurcsány Ferencnek egy gyenge külügyminiszter kellett, aki nem zavarja a hatalmi játszmáit". Németh Zsolt szerint "Göncz Kinga előbb bukott meg, mint a kormány", és az EUban "példátlan gyakorlat", hogy va laki külügyminiszterből "egyszerű" EPképviselő legyen. (Göncz Kinga az MSZP listavezetője a júniusi EPválasztásokon - a szerk.) Szabó Vilmos szocialista alelnök visszautasította Németh kijelentéseit, és azt mondta, a Fideszes politikus "pártpolitikai cél okra használja a meghallgatást". A bizottság végül 119 arányban alkalmasnak tartotta Balázs Pétert. vissza Moldova: az EU átengedte a kezdeményezést Moszkvának Kitekintő / Bruxinfo.eu 2009. április 16., csütörtök A z Európai Unió túl lassan reagált a moldovai belpolitikai válságra, átengedve a kezdeményezést Oroszországnak – vélekedett a BruxInfónak nyilatkozva Nicu Popescu, a the European Council on Foreign Relations nevű londoni kutatóintézet szakértője, aki szerin t az EUnak minél előbb tényfeltáró küldöttséget kellene menesztenie Chisinauba. A liberálisok európai parlamenti frakciójának tagjai szerdán kifogásolták, hogy az EU nem adott érdemi választ a moldovai ellenzéki tüntetések brutális elfojtására a választá sokat követően, és egyúttal követelték, hogy az EP jövő heti strasbourgi plenáris ülésén rendezzenek vitát a moldovai helyzetről. „Fennáll a veszély, hogy Brüsszel hallgatását a moldovai választások vitatott kimeneteléről az érdeklődés hiányaként, vagy az ellenzék híveinek megfélemlítésébe való belenyugvásként értelmezik majd” – jelentette ki szerdán Graham Watson a liberális pártokat tömörítő ALDE frakció vezetője, aki szerint az EUnak világosan értésre kell adnia elkötelezettségét Moldova jövendőbeli sta bilitása és demokratikus fejlődése mellett. Renate Weber román EPképviselő szerint súlyosan megsértették az emberi jogokat a választásokat követően Moldovában: a polgárok nincsenek többé biztonságban, a rendőrségi fogdákban pedig embertelenül bánnak a let artóztatottakkal és kínozzák őket. Emma Nicholson bárónő – aki EUmegfigyelőként vett részt a közelmúltbeli parlamenti választásokon – mély aggodalmának adott hangot a választások tisztaságával kapcsolatban, különös tekintettel azokra az állításokra, melye k szerint nem létező, vagy azóta már elhunyt személyeket vettek nyilvántartásba. „Az EBESZ jelentése túlságosan is pozitív volt a választásról” – közölte a bárónő. Egy külpolitikai kérdésekre szakosodott vezető londoni kutatóintézet szakértője is egyetért azzal, hogy az Európai Unió nagyon késve reagált a moldovai eseményekre, kezdetben alábecsülve a helyzet komolyságát. Nicu Popescu a BruxInfónak Londonból nyilatkozva úgy vélte, hogy az EU részben a húsvéti ünnepek, részben pedig a közös kül- és biztonságp olitika (CFSP) sajátosságai miatt (a külpolitikai főképviselő csak a kormányok egyeztetett álláspontját képviselheti) csak 23 nap után reagált érdemben, amikor Javier Solana végre felhívta telefonon Vladimir Voronint, az ország kommunista párti elnökét, a kit az ellenzék a választások elcsalásával vádol. A the European Council on Foreign Relations (ECFR) kutatóintézet elemzője szerint az EU lassú reagálása éles ellentétben állt azzal a gyorsasággal, ahogy Oroszország lépett a belpolitikai krízisre, támogatá sáról biztosítva a kommunista elnök politikáját. És bár egyesek az EPben az Unió érdekszférájának kitolásától tartó Moszkva kezét vélik felfedezni a konfliktusban, Popescu szerint Oroszország nem alakítója, hanem inkább haszonélvezője volt a történteknek, vélhetően abban bízva, hogy egy, a tekintélyelvűség felé forduló Moldova elszigetelődik majd Európában és Moszkva karjaiba futhat. „Oroszország nagyban profitált a helyzetből és az EU lassúságából” – vélekedik a moldovai származású elemző, aki elképzelhet őnek tartja, hogy az ország átmenetileg Moszkva befolyása alá kerül. Nicu Popescu ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy Moldova valamennyi, a Keleti partnerséghez tartozó ország közül a legszorosabb szálakkal kötődik Európához (kereskedelmének felét az EUval bonyolítja le és sok moldovai
