Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.02 . 16 úgynevezett Putyinpénzére, a nyugdíjszelvényeken is feltüntetett 10 dollárnyi orosz kiegészítésre, amit a Moszkva bábjának tartott helyi elnök, Igor Szmirnov megtoldott a maga 20 rubelnyi Szmirnovpénzével. F olyton azt mondják, tárgyaljunk, de nincs miről – mondta a HVGnek Tiraszpolban, a Dnyeszter Menti Köztársaság fővárosában Szergej Szimonyenko „külügyminiszterhelyettes”, ezzel is jelezve a helyi vezetés rugalmasságát. A 200 kilométer hosszú, átlagosan 10 kilométer széles, alig 600 ezres, főleg moldáv, orosz és ukrán lakosságú földsávot a népakarat nem engedi hozzácsapni a Szovjetunió szétesése során létrejött Moldovai Köztársasághoz – fejtegette az orosz nemzetiségű bürokrata, hivatkozva a két évvel ezelő tti, senki által el nem ismert referendumra. „Amire minket a nép felhatalmazott, az kizárólag a tárgyalás a függetlenség elismeréséről, a másik fél viszont csak az egyesítésről hajlandó beszélni” – jelentette ki Szimonyenko. A Dnyeszter másik oldalán sem várható nagyobb rugalmasság. A vasárnapi parlamenti választáson ugyanis a nyolc éve hatalmon lévő Moldovai Kommunista Párt fölényes győzelme várható, és nem kizárt, hogy a Vladimir Voronyin államfő nevével fémjelzett párt abszolút többséget szerez a 101 fő s törvényhozásban. A hagyományos kommunizmustól már rég elszakadt párt győzelme azt jelenti, hogy nem kerül közelebb a máig diplomáciai elszigeteltségben lévő Dnyeszter Menti Köztársaság reintegrációja sem. Miközben a tiraszpoli vezetés a moldovai erőszak os románosítás előli meneküléssel magyarázza a Dnyeszter Menti Köztársaság létrejöttét és fennmaradását, a moldovai fővárosban, Chisinauban (Kisinyov) az elitek ellentétéről beszélnek. „Odaát sokan nagyon jól megélnek az úgynevezett függetlenségből. A Dnye szter Menti Köztársaságot kizárólag a pénz és a hatalom akarása tartja fenn” – magyarázta a HVGnek Marian Lupu, a moldovai parlament elnöke. Mindezt a jelek szerint Chisinau bele is kalkulálta stratégiájába, amikor biztosította Szmirnovékat, hogy az egyes ítés után nem kérdőjelezné meg a minden bizonnyal korrupt és látványosan oroszbarát Dnyeszter melléki privatizációt. Addig is engedélyezték a Dnyeszteren túli cégek chisinaui bejegyzését – e nélkül nem kereskedhetnének az EUtagországokkal – , noha egy fill ér adót sem fizetnek Moldovában. A mostani kampányban egy ideig úgy tűnt, a két fél újra tárgyalóasztalhoz ül, ám Voronyinék nemet mondtak. Közben a kormánypárti és az ellenzéki oldal is hangsúlyozza, hogy legfeljebb széles körű autonómiát hajlandó adni a Dnyeszter mentieknek. „A világon minden szakadár államalakulat etnikai, illetve vallási konfliktusnak köszönheti a létezését, a Dnyeszter Menti Köztársaság az egyetlen kivétel, nem is lehet rá magyarázatot találni a nemzetközi jogban” – állította a HVGne k Ion Stavila moldovai reintegrációs miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy a lakosság vegyes etnikai összetétele lényegében megegyezik a Dnyeszter két partján. Oroszország és Ukrajna gőzerővel dolgozik, hogy ez, legalábbis formálisan, ne így legyen. Versengv e osztogatják az állampolgárságot a szakadár területen. Hivatalos adatokat egyikük sem közöl, de becslések szerint minden ötödik – de talán már minden második – ottani lakos kettős állampolgár. A nemzeti identitás nemcsak a Dnyeszteren túl kényes kérdés, hanem Moldovában is. Becslések szerint ott is több tízezren szereztek már a hazai mellé orosz, ukrán, de leginkább román állampolgárságot igazoló dokumentumot. Utóbbira hónapokat kell várni, de az uniós polgárság nagy kincs Európa legszegényebb országában, amelyet az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tekintetében tucatnyi afrikai állam is megelőz. A román állampolgárság megkönnyíti a külföldi munkavállalást. Ma az ország négymillió polgárának ötöde dolgozik a határokon túl, leginkább Olaszországban és Or oszországban. „A fiam öt éve Amerikában dolgozik, most győzködi a húgát, menjen utána. Mi is ezt szeretnénk, itt egyre rosszabb a helyzet” – mesélte egy piaci halárus. Egy chisinaui taxis ugyancsak úgy vélte, aki tudja, annak el kell hagynia Moldovát, ahol szerinte az elit szemtelenül ellopja az országot. „Most intéztem el a fiamnak és a menyemnek a kanadai vízumot, ha ők ott megállapodnak, valószínűleg én is indulok” – magyarázta. Miközben a romániai nacionalista politikusok rendre megkérdőjelezik Moldova önállóságának értelmét, moldovai oldalon mérsékelt a NagyRománia iránti lelkesedés. Egy felmérés szerint a lakosság 7 százaléka szeretne közös államban élni, az ezt támogató pártok támogatottsága pedig együtt sem éri el a 10 százalékot. A közös nyelv és kultúra dacára nem könnyű történelmi érveket sorakoztatni a közös államiság mögé. Az első moldovai fejedelemség létrejötte óta eltelt hét évszázadban mindössze a két világháború közti 22 – ahogy a HVGnek többen is fogalmaztak Chisinauban: nem túl boldog – évben éltek románok és moldovaiak ugyanabban az államban. vissza
