Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.15 . 34 Időközben Békés megye egyre több területen alakított ki szorosabb együttműködést a szomszédos megyével, így napjainkra nem tűnik megvalósíthatatlannak, hogy egy vezetékrendszeren érkezzen a jobb minőségű víz Békésbe – mondta. Hozzátette: a vállalat szakemberei szerint ráadásul az Arad megyéből érkező víz költségei kedvezőbbnek tűnnek a vegyi techn ológia használatánál. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza Hamarosan épülhet a tarnicai erőmű Krónika 2009. április 15. Elkészítette már a gazdasági minisztérium azt a kormányhatározattervezetet, amely révén hamarosan indulh at a Kolozs megyei tarnicai vízierőmű felújítása és kibővítése. Az áfa nélkül 1,1 milliárd euróra rúgó befektetés keretében a munkálatokat egy vegyes tőkéjű vállalat végezné, amelyben a Hidroelectrica Rt. mellett stratégiai beruházók vállalnak részt. A ter vezett beruházás során a tarnicai vízierőművet négy energetikai létesítménnyel látják el, valamennyi 250 megawattos teljesítményű lesz. A projekt beindításáig azonban még egy minisztériumközi bizottságot is létre kell majd hozni, továbbá egy olyan műszaki titkárságot, amelynek feladata a tanácsadók, továbbá stratégiai beruházók, illetve a kivitelezéssel megbízott vállalkozók kiválasztása lesz. Az így létrehozott vegyes tőkéjű vállalat a gazdasági tárca tervezete szerint legalább 30 éven át fog működni a v ízierőmű beindítását követően. Az új kereskedelmi társaság romániai jogi személyiséggel bír majd. A vállalkozás törzstőkéjéhez a Hidroelectrica természetbeni javakkal, azaz a jelenlegi aktíváival járul hozzá, továbbá saját pénzalapokból, hitelekből, a tőzs déről befolyó összegekkel finanszírozza az előkészítési és kivitelezési munkálatokat. A Hidroelectrica bejelentése szerint már tavaly novemberig hét külföldi vállalkozás is jelezte, hogy részt vállalna a szivattyús energiatározó kialakításában. A Magyar V illamosművek Zrt. (MVM) mellett a franciaországi EDF, az ausztriai Verbund, a németországi E.On, a svájci Rätia Energie, a finnországi Fortum, valamint a belgiumi Electrabel érdeklődött a román félnél. A tarnicai gátnál egyébként már a tavalyi nyár folyam án elkezdődtek a munkálatok. A gát mellé felállított hirdetőpannón a munkálatok kezdetekor még az állt, hogy az európai uniós forrásokból finanszírozott, tízmillió eurót meghaladó értékű beruházást 2009. március 5éig kell elvégezni. A munkálatokat a Szamo s Vízügyi Társaság rendelte meg, a tó vizét augusztus elsején kezdték leengedni. A kolozsvári ivóvizet szolgáltató társaság eddig elsősorban a Tarnica alatti két vízgyűjtő tóból merített. Ezek a tavak azonban sokkal kisebbek. A vízszolgáltató viszont nem rég regionális szerepet kapott, és arra készül, hogy Dés és Zilah vízellátását is a MelegSzamosból biztosítsa. Ehhez azonban az szükséges, hogy a Tarnicát is megcsapolják. Szerző(k): Krónika vissza Băsescu: Románia európai választ ad Chişinău vádjaira Krónika 2009. április 14. Romániának nincsenek területi követelései Moldovával szemben, akkor sem, ha Moldova területét Romániából szakították ki a múltban, szögezte le Traian Băsescu román államfő kedden a parlamentben. Trai an Băsescu államfő, aki kedden délután a parlament két háza előtt számolt be a moldovai eseményekkel kapcsolatos álláspontjáról, alaptalannak nevezte Vlagyimir Voronyin moldovai államfő korábbi vádjait, amelyek szerint Románia állna a Chişinăui zavargások mögött. Az elnök szerint Voronyin vasfüggönyt kíván felhúzni a Prut mentén, ám erre nem lesz alkalma, mivel Románia európai módon reagál. „Felelősek leszünk, nem Voronyinnal, hanem a Moldovában élő négymillió románnal szemben. Négymillió románnal, akik a Moldovai Köztársaság állampolgárai, és ennek a nemzetnek a részei” – hangoztatta az államfő.
