Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 4 . 1 1 . 17 Ajánlás a „nemzet fogalmá ról” Frunda György nevét nemcsak a kisebbségi jogokért való közdelemben tartják számon, de a nemzet fogalmáról írt jelentése is fontos mérföldkőnek számít a nacionalizmus elméletek témakörében. A 1735ös számú ET Parlamenti Közgyűlés által elfogadott jele ntés 2006ban született. A jelentés legnagyobb jelentősége, hogy mind az etnikai/kulturális nemzet, mind a polgári nemzetfelfogást fogalmak (amelyeket gyakran „Kelet- és NyugatEurópa országaival állítanak párhuzamba) létezését elismeri és bevezeti őket a nemzetközi jogi körforgásba és szóhasználatba, megszűntetve ezzel az előbbinek sokszor „elavult” fogalomként való használatát. A 37 európai állam alkotmányának elemzése, különböző szempontok összehasonlítása és szakértők meghallgatása alapján oda jutott a jelentéstevő, hogy a nemzet fogalmának minden országra kiterjedő általános definíciója nem létezik, hiszen legalább öt különböző megközelítés van érvényben ezekben az országokban. Tehát a jóhiszeműség és tolerancia kell érvényesüljön ebben a kérdésben, é s nincsen szükség egy fogalomra vagy definícióra, amely Európa összes országára „ráerőltethető”. A jelentés továbbá elismeri, hogy az etnikai/kulturális- és polgári nemzet határai nem feltétlenül esnek egybe, és a határon túli élő kisebbségek létezése, azo k nemzethet tartozása, nemzetrészként való elismerése sok esetben (főleg kelet- és középeurópai országokban) előfordul. A jelentés tehát megerősíti a nemzetfogalom létjogosultságát, szükségességét, és arra nem mint korunk egy elcsökevényesedett történelm i maradványára tekint; elismeri a nemzet létezésének értékeit. A jelentés további fontos eleme, hogy szól a nemzeti kisebbségek, és egyéb kisebbségek közötti különbségtétel szükségességéről, és az előbbi speciális védelmét irányozza elő. A jelentés érdeme, hogy komoly társadalomtudományi vitákat, illetve kutatásokat gerjesztett, politikai hatása azonban egyelőre még várat magára. A jelenlegi kiegészítő jegyzőkönyvtervezetet a nemzeti kisebbségek speciális védelemnek a megvalósítása felé vezető lépés lenne. A kiegészítőjegyzőkönyvben rejlő lehetőségek Az Emberi Jogok Európai Egyezményét 1950. november 4én, Rómában fogadta el az Európa Tanács, amelynek az összes tagország (jelenleg 47 európai ország) részese. Az Egyezmény végrehajtására és pontjai betartá sának felügyeletére az Emberi Jogok Európai Bíróságát hozták létre. Az aláíró felekkel szembeni emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos kereseteket az aláíró államok és azok országok állampolgárai, tehát magánszemélyek nyújthatják be, amennyiben az Egyezmény b ármely pontjában foglaltak megsérültek. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye közvetlen módon nem tartalmaz hivatkozást a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. A 14. cikkely, a diszkrimináció tilalmát megállapító azonban közvetett hivatkozik rá, mint a vé dett tulajdonságok egyike. Ezen túlmenően még az oktatásról szóló kiegészítőjegyzőkönyv sorolható a közvetett hivatkozás lehetőségeinek sorába. Ez az Egyezménye tehát nem sorolja fel a nemzeti kisebbségek jogait, de azoknak más ET – Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Keretegyezmény – vagy az EBESZ által – Oslói és Hágai ajánlások – elfogadott dokumentum, vagy ajánlás részletes figyelmet szentel. A jelenlegi kiegészítőjegyzőkönyv jelentősége azonban abban á ll, hogy a felsoroltakkal ellentétben, amelyek nem rendelkeznek jogi kikényszerítő erővel, olyan dokumentumhoz lenne csatolva, amelynek betartatásáért kikényszerítő bíróság felel. A jegyzőkönyv elfogadása tehát mérföldkőnek számíthatna az európai kisebbsé gvédelmi rendszerben. Ennek azonban minden bizonnyal a nemzeti kisebbségek speciális védelmét elutasító országok is tudatában vannak, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a kiegészítés tartalmát minimalizálják, illetve egyéni kifogások és lábj egyzetek hozzáfűzésével kivonják magukat annak hatálya alól. Az Európa Tanács tavaszi ülésén feltehetően ismét megmutatkozik majd, mely országok vetik el a nemzeti kisebbségek védelmét. A vita feltehetően érdekveszítő lesz, de forradalmi áttörés nem várhat ó. (Az eredményekkel visszatérünk.) vissza Kitekintő
