Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 4 . 1 1 . 8 - Bizonyára különféle várakozások voltak a csúcstalálkozókkal kapcsolatban. Az én elvárásom az volt: a jelenlegi válságot le kell gyűrnünk, de ami ennél is fontosabb, olyan elővigyázatoss ági intézkedéseket kell hoznunk, hogy egy ilyen krízis ne ismétlődhessék meg. Ennek érdekében fontos intézkedésekben állapodtunk meg: a pénzpiacok és a pénzpiaci szereplők kontrolljában, a bankok és hedgefondok szigorúbb szabályozásában és az adóparadicso mok visszaszorításában. A keretek tehát megvannak, ám a valódi munka most kezdődik: ezeket a gyakorlatba is át kell ültetni. De az elmúlt hét legfontosabb eseménye számomra Obama amerikai elnök bejelentése volt az atomfegyvermentes világról. Ez vízió és r ealizmus egyszerre. Örülök, hogy az új amerikai kormány ezzel egy olyan követelést vetett fel, ami számomra régen az első számú célok közé tartozik. - A válság kapcsán a vezető politikusok és a világsajtó is arról értekezett az elmúlt napokban, hogy vége a piac önszabályozó mindenhatóságának. Új rendre van szükség - Sarkozy francia elnök ezt "becsületes kapitalizmusnak" nevezte , amelynek nélkülözhetetlen eleme a jó erkölcs, a tisztesség, az adakozás, a közjó gyarapítása. Ön is úgy véli, hogy az állam sza bályozó szerepét erősíteni kell a világgazdasági folyamatokban? - Egészen világos: újra kell rendeznünk az állam és a gazdaság kapcsolatát. Az erkölcs, a tisztességes felelősségvállalás a közösségért nem maradhatnak csupán elvont elképzelések, hanem a gaz dasági mindennapok részévé kell váljanak. És az államnak egyértelművé kell tennie, hogy a gazdasági folyamatok szabályait is ő alakítja, és szükség esetén beavatkozik, ha egyes szereplők ezeket a szabályokat nem tartják be. A politikának tehát vissza kell szereznie a mozgásterét, a mindennapok politikájában is egyértelművé kell tenni, hogy mit tesz az állam annak érdekében, hogy ez az új rend létrejöhessen. Ehhez hozzátartozik: a munkahelyek védelme, a pénzpiacok szigorúbb szabályozása, a minimálbér vagy a menedzserek túlzott fizetésének korlátok közé szorítása. - Miközben a Németország által is támogatott keleteurópai régió számos országa éppen öt éve csatlakozott az Európai Unióhoz, aközben új választóvonal rajzolódik ki Nyugat- és KeletEurópa között: a keleteurópai régióban az elmaradt gazdasági fellendülés miatti csalódottság felerősíti a nacionalista és populista érzelmeket, s erősödik az utca hangja. Hogy lehet ezzel szembeszállni? - Magam is aggodalommal figyelem a fejleményeket. KeletEurópa fia tal demokráciáit a gazdasági válság kemény próbának veti alá. Én az értelem erejében bízom. Ebben a helyzetben a felelősségteljes politikának szembe kell szállnia a populista tendenciákkal. Ehhez egyik fő feladatát is erőteljesebben el kell látnia: a növek vő társadalmi megosztottság elleni harcot. A tisztességnek vissza kell térnie a társadalomba, csak így tudunk bizalmat ébreszteni és elkerülni azt, hogy az embereket lépre csalják. - Vane a mostani válságra baloldali, szociálisan is érzékeny válasz, vagy belenyugvással kell szemlélnünk, hogy a krízis elsodorja a baloldali kormánypártokat és politikusokat, mint az Magyarországon történt? Elbúcsúztattáke a nemzetközi politikai színtértől Gyurcsány Ferencet? - Meg vagyok róla győződve, hogy éppen a világga zdasági válság követel baloldali és szociáldemokrata válaszokat. Sok konzervatív és liberális a válság múltával a lehető leggyorsabban visszatérne a régi kerékvágásba. Aki azt akarja, hogy a válság okait szüntessük meg, és hogy a társadalom igazságosabb le gyen, hogy egy topmenedzser évente ne keressen annyit, mint 500 ápolónő, annak a szociáldemokratákat kell választania. Ami Gyurcsány Ferencet illeti, akit évek óta ismerek és becsülök, vele legutóbb a badenbadeni NATOcsúcson találkoztam. Talán a határok on kívül jobban látszik, hogy mennyit is tett Magyarország érdekeiért. - Amint ez a jubileumi NATOcsúcson is felmerült, a katonai szövetség is átalakításra, reformokra szorul. Éppen ön vetette fel, hogy a védelmi szövetség nem veheti át az ENSZ szerepét, nem foglalkozhat a világ valamennyi védelmi kihívásával. Mi a feladat tehát: szűkebbre kell szabni a NATO feladatkörét?
