Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.09 . 23 élelmiszerárak ellenőrzésével is enyhíteni akarta a polgárok terheit (15 – 20 százalékban tervezte m aximalizálni a nagy- és kiskereskedelmi árrést), ám Valdas Adamkus államfő megvétózta a törvényt. A gyors, akár évente 20 százalékos jövedelemnövekményhez szokott litván és lett lakosság egyelőre nem vevő a kormányzati érvekre. Rigában most is egymást köv etik a tömegtüntetések – a múlt héten 1012 ezer tanár és diák vonult fel az oktatási reform ellen tiltakozva – , Vilniusban pedig a napokban rendőrök demonstráltak. Litvániában a szakszervezetek április végére országos tiltakozási napot hirdettek, és egyre többen fontolgatják sztrájkok indítását. A jobbközép észt kormány – túlélve az ellenzék bizalmatlansági indítványát – februárban átverekedte a parlamenten a kiadásokat 10 százalékkal lefaragó megszorító csomagot, ám a vártnál rosszabb makroadatok miatt a napokban további takarékosságról döntött. A nyugdíjak ígértnél kisebb emelése, a védelmi kiadások lefaragása és a közalkalmazotti létszám csökkentése után a közszférában dolgozók jövedelmének a mérséklése is sorra kerülhet. Az adóemelést kizárja a kormány , pedig még a koalíciós pártok egy része is 26ra emelné a 21 százalékos egykulcsos jövedelemadót. Mindhárom országban megkísérlik a gazdaság működőképességének a megőrzését is. Litvániában 1,5 milliárd eurót különítettek el vállalkozói hitelekre, illetve különféle állami beruházások finanszírozására. Észtországban Andrus Ansip kormánya 360 millió eurós hitelkeretet hagyott jóvá a kis- és középvállalkozások exportjának fenntartására, illetve a turizmus, valamint a kutatásfejlesztés finanszírozására. Felmé rések szerint az észt vállalatok több mint fele nem vagy csak komoly nehézségek árán jut bankhitelhez. A tallinni önkormányzat sem tétlenkedik, áprilisban 20 millió eurót adott állásteremtő, illetve szociális programokra. A három balti kormány fenn akarja tartani a rögzített árfolyamot. A térségben a lakossági kölcsönök több mint háromnegyede euróalapú, és esetleges leértékelés után a hitelfelvevők többsége képtelen lenne fizetni a törlesztőrészleteket. A baltiak ráadásul mielőbb csatlakozni akarnak az eur ózónához, és – Lettország kivételével – az idén is a GDP 3 százaléka alatt akarják tartani a költségvetési hiányt. Észtországban az eredeti tervek szerint 2011. január elsején vezetik be a közös európai valutát, ám Tallinn gyorsítana, és annak ellenére sem mond le a 2010. július 1jei új dátumról, hogy Brüsszel egyelőre nem támogatja a határidő előrehozatalát. vissza KoszovóErdély vita – DORIS PACK RENDREUTASÍTOTTA TŐKÉS LÁSZLÓT Vajdaságma.info 2009. április 8. [22:59] Ke dden délelőtt a közösségi és kisebbségi jogok kérdéskörének és az ezen a téren fennálló helyzetnek a megbeszélésével folytatódott Pristinában az Európai Parlamenti – Koszovói Interparlamentáris Találkozó. Az EP DélKeletEurópai Kapcsolatokért Felelős Delegá ciójának, valamint a Koszovói Parlamentnek a nevében Doris Pack küldöttségvezető és Jakup Krasniqi házelnök Közös Nyilatkozatot tettek közzé, mely a tárgyalások és a helyzetfelmérő vizsgálatok következtetéseit foglalta össze. A koszovói kisebbségi közösség ek helyzetéről a pristinai Parlament képviselői nyújtottak tájékoztatást – köztük a szerb és a bosnyák kisebbségek küldöttei. Ibrahim Makolli képviselő – egyebek mellett – rámutatott arra, hogy sok szörnyűségre nem került volna sor, hogyha a volt Jugoszláv iában, a Milošević uralma alatt sínylődő Koszovóban az emberi és kisebbségi jogokat biztosították volna. Ezt szem előtt tartva, a demokrácia és az európai integráció útjára lépett Koszovói Köztársaság kisebbségi közösségei helyzetét a pozitív etnikai diszk rimináció és a közösségi önrendelkezés elvei alapján, alkotmányos úton igyekszik rendezni. Mind a koszovói képviselők, mind az EPküldöttek egyetértettek abban, hogy a szintén az Európai Unióba igyekvő Szerbiának be kell szüntetnie a Koszovó északi részén élő szerbek manipulálását, illetve az új állami berendezkedéssel szembeni felhasználását. „Az illegális intézmények, vagyis az ún. párhuzamos intézmények működtetése a szerb közösség integrációjának, valamint az Alkotmány életbe léptetésének az egyik legfő bb akadályát képezi; ezenközben pedig Koszovó északi vidéke a szervezett bűnözés gócpontjává válik” – állapította meg Jakup Krasniqi. Ameddig ezen a téren nem történik gyökeres változás, az Ahtisaaritervnek megfelelő kisebbségügyi rendezés, valamint az al bánok és a kisebbségi közösségek közötti megbékélés aligha valósítható meg. Hozzászólásában Tőkés László mélységes együttérzését fejezte ki a tömeggyilkosságokat, háborús bűntetteket elszenvedett koszovói albán közösség iránt, mely – íme – Szerbia legnépes ebb kisebbségéből államalkotó – többségi – nemzetté lépett elő.
