Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.07 . 32 érdekli a székelyföldi, illetve az erdélyi magyarok jövője. Ez rendkívül jó érzés, hiszen nagyon sok magyarországi politikus aszerint viszonyul az erdélyi kérdésekhez, hogy az mit eredményezhet számára a magyar belpolitikában. Sólyom László konkrétumokra kérdezett rá, kézzelfogható dolgok érdekelték, és ez is azt bizonyítja, szeretne segíteni a székelyföldi folyamatokban. Összességében jó hangulatú, őszinte beszélgetés volt. – Ez a találkozás azt is jelentheti, hogy Magyarország nyitni kíván a határon t úli magyarok fele? – Én várom a kormányváltást Magyarországon. Várom, hogy az anyaországnak legyen egy erős és nagy parlamenti támogatottsággal rendelkező kormánya, amely felvállalja a határon túli ügyeket is. Mi a magyar külpolitikának partnerei vagyunk, az eddigiektől eltérően nemcsak kérünk, hanem nyújtani is tudunk. Nem azért mentünk a Sándorpalotába, hogy pénzt vagy anyagi támogatást kérjünk. Úgy érzem, nekünk most több van, mint Magyarországnak: több európai uniós pályázati lehetőségünk van, makrogaz dasági szempontból is jobban állunk. Viszont kulturális és külpolitikai szempontból nyilván nagyon fontos, hogy Magyarország hogyan viszonyul a székelyföldi ügyekhez. Már többször is hangsúlyoztam, az hogy Sólyom László és Traian Băsescu ellátogatott ebbe a térségbe, hogy a magyar államfő vendégül látta a székely önkormányzati vezetőket, a Székelyföld másságát emeli ki a többi romániai régióhoz viszonyítva. Konkrét hozadéka nincs ezeknek a találkozóknak, de hosszú távon fontos, hogy még egyszer megmutattuk : a Traian Băsescu által használt Sepsiszentgyörgy – Caracalösszehasonlítás azért sem helytálló, mert Caracalra nem jár a magyar és a román államfő. Sepsiszentgyörgyre másként figyelnek a magyarok és a románok, és bízom benne, hogy ez előbbre viszi a törekv éseinket. – Tude segíteni Magyarország a Székelyföldi Szeretetszolgálat működtetésében, a Székelyföld Monográfia elkészítésében? – A Székelyföldi Szeretetszolgálat tervezett beindításáról csak tájékoztattuk a magyar államfőt. Annak működését segítség nél kül, önállóan is meg tudjuk oldani. Fontosnak tartom a szemléletváltást, hogy nem kell pénzért menni Budapestre, hiszen az önkormányzatoknak is van pénzük, pályázni is lehet. Mi tudást kértünk. A Székelyföldmonográfia megírásában kértünk segítséget, hisze n szükségünk van arra a szaktudásra, amivel a magyar akadémikusok rendelkeznek. Ezért szeretnénk, ha megalakulna a Magyar Tudományos Akadémia székelyföldi fiókja. – A magyar és a román államfővel is találkozott, ennek tükrében hogyan látja a két ország vi szonyát? – Óriási diplomáciai bakit követett el a román állam a magyar köztársasági elnök március 15i látogatása alkalmával. Ez egyfajta bizalmi válságot okozott a két ország között, amit nehezen, hosszú idő alatt hever ki a két diplomácia. Összességében rendben vannak a kapcsolatok, és nekünk, székelyeknek jót tett Sólyom László látogatása. A Magyar Köztársaság elnöke külön megkért, hogy tolmácsoljuk a köszönetét, amiért a székelység méltó módon fogadta. Az együttgondolkodás, együttcselekvés jó úton halad . Megerősíti bennem, hogy jól döntöttünk, amikor székely önkormányzati vezetőkként összefogtunk, létrehoztuk a székely megyék és városok szövetségét. Egyértelmű, hogy a Székelyföld ügyét sokkal gyorsabban visszük előre, mint elődeink. – Hogy alakultak a t estvérvárosi kapcsolatok, amióta Sepsiszentgyörgy élén áll? – Nem tartozik a prioritásaim közé a testvérvárosi kapcsolatok mozgatása. A megyei elnököknek ez sokkal fontosabb, több idejük is van rá. Ezek a kapcsolatok élnek, esetleg bővítjük is őket, de a prioritási listámon az első tíz helyen a közszolgáltatások minőségének javítása szerepel. Szerző(k): Bíró Blanka vissza Sztrájkkal fenyegető tanárok Krónika 2009. április 07. Sztrájkkal fenyegetőznek a pedagógusok azt köve tően, hogy a pénzügyi tárca tegnap közölte a tanügyi szakszervezetek képviselőivel: kétféle megszorítás közül kell választaniuk. Az egyeztetésen a minisztérium képviselői közölték: a költségcsökkentési program keretében – amelynek részeként 811 millió lej jel csökkentik az oktatásra szánt pénzt – vagy befagyasztják a béreket, vagy elbocsátják a tanerők 5 százalékát.
