Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.06 . 18 ma gyar kártyát. Dehogynem - a most megerősített államfő pont ilyen ember. Gasparovicnak a második fordulóban kifejezetten azzal sikerült mozgósítania az északi "mélyszlovák" tömegeket, hogy felpiszkálta bennük a magyarellenes ösztönöket, és elhitette velük, hogy Radicovával együtt jön majd a magyar autonómia, és Budapest "erőszakoskodása". A fantazmagória meggyőző többséget hozott neki az első fordulóhoz képest. E nyerő taktikát a szélsőséges Ján Slota fogalmazta meg a legbrutálisabban, amikor arról beszélt, hogy Radicová "erős támogatást" élvez Magyarország és a szlovákiai magyarok részéről, merthogy autonómiát ígér. Csúsztatás? Mit számít: Slota elégedetten konstatálhatta a voksolás után, hogy "kinyílt a szlovákság szeme", és sikerült "közösen lehengerelni a képmutatást". Mindebben még csak nem is Slota retorikája az érdekes. Inkább az, hogy e kotyvalékot nagykanállal ette az átlagos szlovák választópolgár. Amiből nyilván egyetlen logikus következtetés vonható le: a magyarellenességnek napjainkban is maszsz ív társadalmi bázisa van északi szomszédunknál. Ez persze a mi számunkra lehet lehangoló, frusztráló - csak éppen sokra nem megyünk ilyen érzésekkel a kétoldalú kapcsolatok építésében. Igaz, a jelek szerint mással se nagyon. Fico mára magabiztos, szilárda n támogatott kurzust hozott létre országában. Ebben a konstrukcióban nincs helye a "gyengeségeknek" Magyarország és a szlovákiai magyarok irányában. A kormányfő például nyíltan kárörvendezik a magyarországi állapotokon, és nem látszik különösebben boldogta lannak attól a kilátástól sem, hogy az esetleges személyi átrendeződés Budapesten akár a konfliktusok éleződését is magával hozhatja a magyarszlovák viszonyban. Abban is felesleges volna reménykedni, hogy a Gyurcsányfaktor kiiktatása valamit is számít e tekintetben - pedig a két politikus köztudottan igencsak rühellte egymást. Azonban a FicoSlotatandem politikájában a rossz szomszédság Magyarországgal kevéssé személyfüggő - és mint az elnökválasztások is mutatták: konstans elem. Adott esetben egy radiká lisabb magyar kormány talán még jól is jönne Pozsony konfrontatív nacionalista kurzusához egy mélyülő gazdasági válságperiódusban. vissza Az euró bevezetését javasolja KeletEurópának az IMF MNO 2009. április 6. 07:53 A még nem euróövezeti tagnak számító keleteurópai EUországoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését, még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy bizalmas jel entésében, amelyet a hétfői Financial Times idéz. A londoni gazdasági napilap által idézett tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok „kvázi tagokká” válhassanak anélkül, hogy képv iseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában. A múlt hónapban készült IMFjelentés szerint ennek legnagyobb előnye a felhalmozódott devizaadósságteher problémájának megoldása lenne, megszüntetve egyben a bizonytalanságot és helyreállítva a bizalmat. Az „euroizáció” nélkül a devizaadósságteher kezelése masszív belső megszorításokat igényelne, amivel szemben egyre növekszik a politikai ellenállás, írja a Financial Times által hétfőn közölt bizalmas IMFjelentés. A lap szerint a valutaala p tanulmánya ahhoz a kampányhoz készült, amellyel az IMF, a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbálta rábírni az uniót és a keleteurópai országokat egy térségi szintű válságellenes stratégia – és ennek részeként egy re gionális mentőcsomag – támogatására. Ez a kampány azonban elbukott a mind Nyugat, mind KeletEurópában megnyilvánuló széles körű ellenállás miatt, írja a Financial Times. A lap hozzáteszi, hogy az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését a valutau niós tagállamok és az EKB is ellenzi. Az idézett IMFjelentés szerint KeletEurópában – Törökországot is beleszámítva – az idén 413 milliárd dollárnyi küladósság jár le, emellett 84 milliárd dollárnyi előre jelzett folyómérleghiány finanszírozásáról is gon doskodni kell. A valutaalap számítása szerint a finanszírozási hiány – vagyis az az összeg, amelyet ezek az országok nem tudnak a piacról felhajtani, és az IMFtől vagy más hitelezőktől, például az EUtól kell igénybe venniük – az idén 123 milliárd dollár, jövőre 63 milliárd dollár lehet. Az IMFjelentés a térség egészére átlagosan 2,5 százalékos idei gazdasági visszaesést jósol, a tavaly ősszel adott 4,25 százalékos növekedési előrejelzés helyett.
