Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-30
Me H Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.30 . 33 "Történelem ez a javából,ami mög öttünk van" - nagyszabású Csemadokemlékkünnepség Kürtön Felvidék.ma 2009.03.30. Szombaton, azaz 2009.március 28án tartotta a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya azt az emlékkünnepséget, mely visszaemlékezés volt a szervezet elmúlt hat évtiz edére és egyúttal a reményt villantotta fel a jövőre nézve. Dániel Erzsébetnek, a területi választmány elnökének, aki az ünnepség egyik fő szervezője volt, ünnepi beszédét elevenítjük fel, elsősorban azok számára, akik személyesen nem vehettek részt a kürt i ünnepségen. Dániel Erszébet először a Csemadok közel hat évtizedes múltját vázolta fel: "Történelem ez a javából, ami mögöttünk van. S emlékezni nemcsak jó, de büszkeség is, még akkor is, ha nemcsak örömteli volt ez a több mint fél évszázad. A Szövetség 6 évtizedes létét három történelmi időszakra osztanám : 1949 – 1960 a legnehezebb, de a leglelkesebb időszak .Szinte már az alakulások pillanatában tudatosodott a cél: megtölteni anyanyelvi iskoláinkat, kitölteni kultúrházaink falait magyar műsorokkal, és létrehozni az összetartó közösséget ! Az 1960 – 1989 közti időszak kezdetén a magyarországi 56 – os politikai események hatása, majd az 1968 – as hazai események a gerincesebb tagokban megerősítette, az érdekvédelem ösztönös megnyilvánulását, s a gyengébb jei közül többen lemorzsolódtak vagy asszimilálódtak. A hatóságok szigorú figyelése ellenére kezdtek működni járásunkban is a művelődési klubok, kerültek színpadra azon irodalmi művek, népművészeti értékek , melyek egyetlen kifejező eszközei voltak az assz imilációs politikai ellenállásnak. Tisztelet mindazoknak, akik vállalták a kihallgatásokat, vállalták a megfélemlítést , és ma is köztünk vannak. 1990 – 1995 A Csemadok újkora, amikor már hittük, hogy minden másképp lesz, szólhatunk , és értékelnek, s a z Anyaország szeretetét is élvezhetjük. Mindezen hittel, és reménységgel indultunk az 1990 – es évek elején". A 90es évek rendszerváltó éveiről, az akkori időszak csalódottságairól is szólt a területi választmány elnöke, amikor mármár a megszűnés veszély e fenyegette a szervezetet: "Ugyancsak ott voltunk mindenütt, az örömünnepek emelvényein / olykor a szlovák honfitársakkal együtt/, a sok – sok új civil szervezet alakulásának is örülve, melyektől nem mindig viszonzott baráti kézfogást kaptunk, hallottuk t őlük egyre hangosabban, hogy : ez a szervezet már nem illik bele az új kor szellemébe . S hogy a múlt rendszert kiszolgáló maradi nevet viselő tömegszervezet nem tud megújulni . Szerettek volna lesöpörni az akkor még csehszlovákiai civil társadalmi színpad ról. Ezek közülünk voltak, s ezt követően az 1996 – os kormányváltás már megtette a magáét, amikor országos viszonylatban elbocsátotta a 90 fős apparátust. Ami a mi járásunkat is, persze minden járást érintve – a teljes megszűnést jelentette volna. Hisz e j árásban nem volt , aki a magyar versenyeket, fesztiválokat, vetélkedőket szervezte volna rajtunk kívül. " Az 1996os évet nevezte vízválasztónak az elnökasszony, mert ekkor sikerült a Csemadoknak megújulni: "Tulajdonképpen 1996 óta egy új időszámítás jött a Csemadok életében. Önállóan talpra állni , megtartani, ami felépült, s megteremteni a működéshez szükséges minimumot – nem könnyű feladat volt . Hála és köszönet elsősorban azon önkormányzatoknak, polgármestereknek, akik a segítség kérésre tettekkel vál aszoltak. S talán ez az időszak volt / s ma is tart bizonyos értelemben/, ami felszínre hozta az őseinktől kapott , s a történelmünk adta ösztönt, hogy a megmaradásunkért mindent megteszünk. Voltak járások, ahol ideiglenesen megszűntek az irodák, de a legt öbb helyen vállalták, vállaltuk , ki fizetés nélkül, ki munkanélküliként, csak leállni nem volt szabad." Ugyancsak az 1996os évben sikerült elindítani a Tavaszi hadjárat emléktúrát és a regionális találkozóknak nevezett kétnapos tanácskozásokat, erről is hallhattak az ünnepség résztvevői. Beszédének következő részében a Csemadokalapszervezetekről, azok munkájáról szólt Dániel Erzsébet, hangsúlyozva, hogy ezek tartották meg a Csemadokot a múltban, és remélhetőleg a jövőben is. "Ahol megerősödtek a szerve zeti élet alapjai / tagsági bélyeg, tagnyilvántartás, a rendszeres működés/ , és jó kapcsolatot sikerült kialakítani a helyi önkormányzatokkal, szervezetekkel , ott semmilyen szélsőséges politikai szél nem fújja el szervezeteinket. Ahol abban az átkos múlt ban gerinces egyének voltak az élen, azoknak utódjai is
