Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.04 . 15 Pedig lenne mi ellen fellépni, lenne mit mondani anélkül is, hogy ehhez a szélsőjobbot hívjuk segítségül. Sokkal fontosabb ügy például a romániai magyar fiatalok ezreinek mindennapjait megkeserítő románnyelvoktatás mai gyakorlata ellen felemelni a szavunkat. M ert, tessék elhinni, kedves EMIsek, ma sokkal kártékonyabb az, amit a tanügyminiszter asszony mondott székelyföldi vizitjén, aki a témát elintézi azzal, hogy márpedig románul meg kell tanulni, punktum. Veszélyesebb az, hogy nem figyelnek oda kellőképpen a mi politikusaink, tulipánosok és fenyősök egyaránt arra, amit a szakemberek évek óta hangoztatnak. És ez csupán egy példa arra, hogy a fontos ügyek milyen könnyen kerülnek szőnyeg alá. Miközben megtévesztők és megtévesztettek, kordonokon innen és túliak m egvívjuk a magunk értelmetlen csatáit. vissza Profik és amatőrök Erdélyi Riport 2009.03.05. Székedi Ferenc Kétezerhárom februárjában Szatmárnémetiben tart kongresszust az RMDSZ, a küldöttek szavazattöbbséggel megszünteti k Tőkés László hangzatos, de gyakorlati hatáskörökkel alig járó tisztségét, arra hivatkozva, hogy nincs szükség olyan tiszteletbeli elnökre, aki soha nem ért egyet saját szervezetével. Tőkés László és támogatói jó előre felkészülnek az eseményre, a kongres szussal egy időben, attól pár száz méternyire, a Láncostemplomban tartott fórumon eldöntik, hogy az RMDSZernyő mellé egy másik ernyőt is kitűznek az erdélyi magyar politikai hadszíntérre, hadd legyen hová árnyékba húzódnia a romániai magyarnak az izzó és olykor szemet vakító politikai szövegek elől. Képzeletbeli távozás. 2003. március 14én, a kolozsvári Farkas utcai református templomban megtartott úgynevezett polgári fórumon létrehozzák az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületét, majd ugy ancsak Kolozsváron, december 13án magát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amelynek Tőkés László egy személyben elnöke és tiszteletbeli elnöke. Az alakuló ülésen összesen 373 küldött nevét rögzítik, a másfél hónappal korábban Sepsiszentgyörgyön megalakul t Székely Nemzeti Tanács nevében 156an jelentkeznek EMNTtanácstagnak. A számok egyrészt azért érdekesek, mert a küldöttek jelentős része azóta sem látta egymást, másrészt utalnak arra, hogy az SZNT legutóbbi, 2009. február 21i döntésével az EMNT közel f ele vonult ki az összmagyarnak is mondott erdélyi testületből. Az EMNT ilyen tömegszinten azonban soha nem működött, ezért a távozás is csupán képzeletbeli. Amikor az RMDSZ és Tőkés László európai parlamenti koalícióján megsértődött Izsák Balázs SZNTelnök arról beszélt, hogy szervezete jog szerint kiválik az EMNTből, voltaképpen nem mondott semmit, mivel a romániai jogrendszer alapján egyik testület sem létezik. A Magyar Polgári Párt viszont igen, hiszen amikor szövetségből párttá szervezte át magát, akko r meg kellett szüntetnie a „vagyok is, meg nem is” típusú társadalmi játszadozást: jogi személlyé válásához közjegyző által láttamozott, bíróság által elfogadott, a romániai Alkotmány alapelveivel nem ellentétes, tehát területi autonómiát nem tartalmazó pr ogram és működési szabályzat is szükségeltetett. Ez utóbbiban pedig jó néhány kitétel vonatkozik arra a demokratikus döntéshozatalra, amelynek hiányát a „más szemében a szálkát igen, az enyémben a gerendát nem” alapon az RMDSZ – Tőkésösszefogás nagy vesztes e, Szász Jenő is szóvá tette az EMNT Állandó Bizottságának legutóbbi döntésében. Az egylábú szék nem szék. Könnyen megtörténhet, hogy a „választás szabadsága” töretlen harcosának első olyan bírálata, melyet Tőkés Lászlónak szegez, egyben utolsónak is bizo nyul, hiszen a jelenleg független, júniustól pedig RMDSZszínekben induló európai parlamenti képviselő több interjújában is utalt arra, hogy a „a Magyar Polgári Párt által képviselt alternatívateremtés meggyengült. Az MPP nem tudott magának olyan politikai súlyt és rangot kivívni, amely az RMDSZt arra kényszeríthette volna, hogy partnerként fogadja el, és koalícióra lépjen vele”. Szász Jenő MPPs elnöki székének egyik lába tehát már megbicsaklott, a másik is reszket, hiszen a helyhatósági választási kudarc a után a Fidesz támogatása is gyengülőben, a harmadikat pedig kikezdte a saját pártján belüli ellenzék. Az egylábú szék pedig nem szék, a közelgő márciusi kongresszuson jó néhány küldött alighanem megtalálja azt a hasonlatot is, amelynek a romániai történe lemoktatásban előzményei vannak, és az üléstől tökéletesen eltérő műveletre utal. Nem csupán Szász Jenő, hanem az MPP teljes vezetősége is nehéz helyzetbe került. Ha támadják Tőkés László RMDSZes megegyezését, ha a nemzeti összefogás listájának nevezett európai parlamenti választási névjegyzéket túlságosan dörgedelmes szavakkal illetik, akkor önmaguk alatt vágják a fát, hiszen tagságuk és választóik jelentős része jobban kötődik az ismert és elismert romániai magyar személyiség püspöki palástjához, semmin t ahhoz a
