Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.2 . 33 A Kötő Józseffel folytatott beszélgetés s orán meggyőződhettünk: ismét „testre szabott” feladat jutott rá. Interjúnkban olyan közérdekű kérdésekre kerestük a választ, hogy mi történt a tizen- nyolc éve hangoztatott tanügyi reform(ok)kal, hogyan valósult meg a decentralizáció, s mi okozza az eléged etlenséget a köz oktatásban tevékenykedők körében. Sikertelen tanügyi reformok nyomában... – A rendszerváltást követően talán a romániai közoktatás volt az az ágazat, amely a legtöbb módosítást szenvedte – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Miér t nem látjuk ezeknek a reformtörekvéseknek az eredményeit? – Nálunk az oktatás azért vált mindig a politika áldozatává, mert nem létezett politikamentes oktatásstratégia, amely a versenyképességet, a XXI. század kihívásainak való megfelelést tűzte volna k i célul. Minden kormányváltáskor új és új stratégiákat kellett alkalmazni. Véleményem szerint a legátfogóbb, legelmélyültebb és legeredményesebb reform az, amelyik Andrei Marga nevéhez fűződött. Ez a reformkezdeményezés az oktatás egészét átfogó elgondolás alapján jött létre, a közoktatásban pedig a nemzeti curriculum szakszerű kidolgozásával kezdődött. Ugyanakkor magába foglalta a tantervek, tankönyvek kérdéskörét is. Rendkívül fontosnak tartották az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolat al akulását, ezért jött létre a nemzeti curriculumban a kötelező és a választható törzsanyag, bevezették a tudományágak közötti csoportokat, profilokat. Rugalmas, mobilis rendszer alapjait vetették meg. Erre a reformra pozitívan reagáltak a pedagógusok is. Ta pasztalataim szerint értették, szerették és alkalmazták is a Margaféle reformot. Sajnos, a kezdeti lendület lefékeződött. 2005ben Mircea Miclea tanügyminiszter megpróbálta újraéleszteni a reformtörekvéseket. Az ő tevékenysége eredményeképpen született me g a 75ös, az oktatás minőségének javítását célzó törvény is. A felsőoktatásban ösztönző minősítési rendszereket vezettek be. Az oktatás decentralizációja is hatékonyabbá vált, mivel ezt elősegítő törvények születtek. Mivel az oktatás nem kapta meg a GDP 6 százalékát, lemondott, ezt követően mind a köz, mind a felsőoktatásra a kapkodás és az improvizáció vált jellemzővé. A mostani oktatási tárcavezetőnek azzal kellett volna kezdenie, hogy végiggondolja az egész tanügyi rendszert, a reformintézkedések szint ézise jegyében pedig kidolgoztathatta volna a köz- és a felsőoktatást átfogó új oktatási törvényt, s így hatékony, versenyképes oktatási rendszert épített volna ki. Ezzel szemben improvizálni kezdett. Alaposan meg kellett volna vizsgálni a tantervet: a teh ermentesítésnek a tantervre kellett volna vonatkoznia, és a kompetenciaszerzést és képzést kellett volna ösztönöznie. Az egyik miniszteri rendelkezés az osztályfőnöki óra megszüntetésére vonatkozott. Ha ezt életbe léptették volna, akkor gyengült volna az i skola nevelői funkciója. Másik példa a szakiskolák megszüntetése. Ez pedig a munkaerőpiachoz való alkalmazkodásnak nem használ. Ez az iskolatípus Európában már bebizonyította életképességét és hasznát. Vajon miért csak Romániában nem működött hatékonyan? V alóban véget kell vetni az elméleti líceumok mítoszának, szükség van a szaklíceumokra is, mint a kistérség humánerőforrástermelőjére, de meg kell találni az egyensúlyt. A decentralizáció kísérleti alkalmazásai Romániában – A decentralizáció igen gyakran hangoztatott szükségszerűség a romániai közoktatásban. Hogyan valósult ez meg nálunk? – Hosszú ideje folynak az úgynevezett kísérleti megyékben – ide tartozik Kolozs megye is – a decentralizációs törekvések. Ám az ezen a téren elért eredményekről nemigen tudunk. A decentralizáció inkább formai, adminisztratív kérdésekre vonatkozott, de a folyamat anyagi vonzatát még nem térképezték fel. Az RMDSZ képviselőházi oktatási szakbizottsága azt kérte, hogy április közepére újból kerüljön a testület asztalára az o ktatási törvénytervezet. A közoktatásban a decentralizáció azon alapszik, hogy bevezetik az egy tanulóra eső globális finanszírozást, azaz az iskola annyi pénzt kap, ahány gyerek jár oda. Ennek megvalósítása a 200 tanulót meghaladó tanintézetek esetében er edményes. A romániai magyarság számára ez az intézkedés azért jelenthet hátrányt, mivel sok kis létszámú osztályunk és iskolánk van. Ezért az RMDSZ kezdeményezésére be építették az oktatási törvénybe, hogy ott, ahol a kisebbségek szórványban élnek, nagyobb koeficienssel számolnak az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók esetében. Az iskolák fenntartásához hozzájárulhat mind a megyei, mind a helyi tanács – amennyiben ezt jónak látja, illetve amennyiben megvan az ehhez szükséges anyagi kerete. – Többször elh angzott az, hogy az RMDSZ kidolgozott egy iskolatérképet. Mi lett ennek a sorsa?
