Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.2 . 21 A Zakarpatszka Pravda is terjedelmes cikkben foglalkozik a szoborgyalázással és annak hátterével. "Az emlékművek nem hibásak" című írást jegyző Andrij Hanuszics önkritikusan kifejti, hogy: "Tőlünk, ukránoktól még nagyon messze van , hogy a magyarokhoz hasonlóan civilizáltan, európai módon, a más nemzetiségek érzületét tiszteletben tartva méltassuk elődeinket, történelmi eseményeinket. Számos honfitársunk számára Európa a vízummentességgel, a magas fizetésekkel és szociális vívmányok kal egyenlő. Valójában Európát az olyan jogszabályok, viselkedési normák jelentik, melyekben a tolerancia, az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása áll az első helyen. " A cikk szerzője szerint nálunk is bimbózni kezdett a demokrácia, de azt a szoborgyalázók, emlékműrongáló vandálok lábbal tiporják. "Szégyenletes és félelemkeltő. Szégyen Európa előtt, mely olyan középkori barbároknak néz minket, akik semmi jobbat nem tudnak kiötleni, mint kezet emelni a kőbe és bronzba öntött emlékjelekre. Vajon a magyar nacionalisták, akik nem nagyon szeretnek bennünket, miért nem gyalázták meg a Kobzos budapesti szobrát? Pedig megtehették volna..." A magyarok az ukránokkal ellentétben nem acsarkodnak a szomszédjaikkal, szögezi le a szerző, aki szerint az ellent étek forrása az ukrán mentalitásban keresendő. Az olyan nacionalisták, mint Tyahnibok, a Szvoboda országos szervezetének elnöke és társai folyton másokban és nem saját magukban keresik bajaink okozóját. És ameddig nem látják be a saját kicsinyességüket, ne m ismerik fel hibáikat, addig "naponta kell még oldószerrel mosni a szobrokat, emlékműveket, mert a mi rossz életünkért ezeket tartják felelősnek..." Nem a magyarságon, hanem a kárpátaljai ukránok, ruszinok becsületén, tekintélyén ejtettek foltot az emlékm ű- és szoborgyalázók, állapítja meg írásában a Sztarij Zamok Palanok "Festékkel öntötték le Petőfi Sándort" című írásában. És hozzáfűzi, hogy az ilyen gyalázat nem jellemző az itt élőkre... B. Cs. Nyílt levél Több riasztó hír jelent meg a médiában a kárpá taljai magyarok történelmi és kulturális emlékjelei elleni vandál cselekedetekről. Petőfi Sándor ungvári szobrának, az 1848 – 49es forradalom podheringi ütközete emlékoszlopának, illetve a Vereckeihágón felállított honfoglalási emlékműnek a meggyalázása a magyarok legnagyobb nemzeti ünnepét megelőzően történt. A független Ukrajna területén mintegy száz nemzeti kisebbség él. Mindegyiküknek féltve őrzött hagyományai, kulturális és történelmi értékei vannak. Az ukrán nemzet tiszteli ezeket. Tőlünk idegen az in tolerancia, évszázados kultúránknak nem sajátja az idegengyűlölet. Mi, a kijevi ukrán értelmiség képviselői mélyen elítélünk minden etnikai alapú atrocitást, felháborítónak tartjuk a Kárpátalján történteket. Az emlékjelek elleni támadás erkölcstelen cselek edet, mely rávilágít az elkövetők gerinctelenségére, sekélyes értékrendjére. Az ilyen egyének nem hazafiak, tetteikkel csak az ország helyzetének destabilizálását érhetik el. Megértjük az ilyen tendencia veszélyességét és bízunk benne, hogy a vandálok kézr e kerülnek és elnyerik megérdemelt büntetésüket. Hisszük: eljön az idő, amikor társadalmunkban nem lesz többé létjogosultsága az ilyen mentalitásnak. Tisztelettel: Mikola Szjatriszkij, Mikola Timoscsuk, Petro Szirij, Katerina Zoszics, Szerhij Lipcsanszkij, Irina Szira, Olga Iszakova, Natalija Vaszkova, Vjacseszlav Volinec. vissza Nyelvtanulás parancsszóra? KISZO 20090327 Hatóságilag felügyelt államnyelvhasználatot, a média ukránosítását szorgalmazza a parlamentnek beny újtott új nyelvtörvénytervezet. De vajon erőnek erejével meg lehete tanítani az ukrán nyelvet? Zubánics László újságíró (Gut): – Az elmúlt néhány év azt mutatja, hogy erőszakos módszerekkel nem lehet eredményt elérni. Ahhoz hosszú távú program és több é vi munka szükséges. A törekvés ellentétben van Ukrajna európai kötelezettségvállalásaival. A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik az orosz lakosság számára anyanyelvének használatát. A nyelvtörvénytervezet kapcsán persze felmerül a kérdés, hogy kisebbs égnek tekintike őket vagy sem. Ha a tervezetet jelenlegi formájában bevezetik, Ukrajna euroatlanti integrációját kockáztatják. – Esetünkben milyen hatása lehet? – Olyan is előfordulhat, hogy azt mondják: a kárpátaljai magyarságnak elegendő egy anyanyelve n megjelenő lap. Maha László iskolaigazgató (Salamon):
