Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.04 . 10 A csehek is felkészültek Az idei félévben Csehország látja el az elnökségi feladatokat, bár korábban felmerült az is, hogy cseréljenek időpontot az utánuk következő svédekkel. Ennek oka az volt, hogy a gazdasági világválság, a júniusi EPválasztások komoly felada tot rónak a csehekre, amit még tovább nehezít a cseh kormányzat ingatag belpolitikai helyzete is. Az euroszkeptikusnak tartott Václav Klaus cseh elnök még a január 7i megnyitó ünnepségre se ment el. A kedélyeket tovább borzolta egy cseh művész Entrópia névre keresztelt alkotása is, aki az egység helyett, az EU tagállamait előítéletesen ábrázolta. A botrányért nem győztek elnézését kérni a cseh politikusok. Csehország felkészülése ugyanakkor időben, 2006 nyarán megkezdődött, amikor hazai és európai part nerek bevonásával dolgozták ki azokat a célkitűzéseket, amelyeket a rendelkezésükre álló hat hónap alatt a legfontosabbnak tartanak. Így alakult ki az angolból hangzatosan 3 Enek nevezett program, vagyis a gazdaság, az energia és Európa külkapcsolataina k fontossága. Ám még a leginkább eltervezett elnökséget is keresztülvághatják a „nem várt események”. Így idén januárban rögtön a gázai válság és az oroszukrán gázvita. „Az ilyen nehezebb ügyek hatékonyabb kezelését, és a zökkenőmentes átadást segíti a t rió működése, melyet egységes logó fog jellemezni, minimális félévenkénti változással, az adott országra jellemző motívummal” – mondta Göncz Kinga külügyminiszter, utalva a spanyolbelgamagyar felek közötti állandó koordinációra a felkészülés alatt, majd azután is. Egymilliárdból tanulnak nyelveket Az FN arról már korábban beszámolt, hogy a szakemberek kiképzése egymilliárd forintba kerül. Ők lesznek felelősek a 260 munkacsoportban zajló szakpolitikai kérdések hatékony tárgyalásáért – mint elnök, mellett e alelnök és Magyarország érdekeit képviselő félként. A felkészülés része a szakmai angol és francia nyelv elsajátítása is. Balázs Péter, korábbi EUbiztos emlékeztetett arra, hogy a magyar szakembergárda felkészülése kitűnően halad, ugyanakkor nem szaba d elfeledni, hogy addig Magyarországon három országos kampány is lesz (EP, országgyűlési és önkormányzati). Így ezek mellett kevesebb figyelem fordulhat a soros elnökségünkre, ahol egy esetleges kormányváltás esetén az új politikai vezetőknek mindössze fél éves tapasztalattal kell majd helytállniuk. Hankiss Elemér filozófus az FNnek kifejtette, hogy „ha egy politikai együttműködés létrejönne a két oldal között az elnökség kapcsán, az folytatódhatna tovább, hiszen az emberek látnák, hogy lehet valamit szak szerűen véghezvinni.” A „budapesti stratégia” Azt már most lehet tudni, hogy a lisszaboni stratégia – amelynek célja, hogy az EU 2010ig a világ legversenyképesebb gazdasági térsége legyen – 2011 első felében felülvizsgálatra szorul. Ez az új, hosszú táv ú szerződés az előadók reményei szerint a „budapesti stratégia” nevet fogja majd viselni. Nagy az esélye annak, hogy akkorra már huszonnyolc tagúvá fog bővülni az EU a szomszédos Horvátországgal, ahogyan Románia és Bulgária schengeni csatlakozására is a ma gyar elnökség ideje alatt kerülhet sor. Ezek megfelelő kommunikációjával Magyarország betöltheti a híd szerepét a régi és az új tagállamok között. Hasonló szerepre törekszik az idei második féléves elnökséget ellátó Svédország is. A skandináv állam – tör ténelmi okokból is – elsősorban a Baltitengeri régiót, s annak gazdasági erősítését tartja legfontosabb céljának elnöksége alatt.
