Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.24 . 24 A nemzetközi pénzintézet képviselői egyébként nem csupán a kormánnyal, hanem a parlamenti pártok és a szakszervezetek képviselőivel is tárgyaltak. A szakszervezetekkel folytatott tegnapi megbeszéléseket követően az érdekképviselete k vezetői rámutattak: az IMFhitellel kapcsolatosan továbbra is ugyanolyan hiányos a hivatalos szervek és a szakszervezetek közötti párbeszéd, mint húsz évvel ezelőtt. Petru Dandea, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb alelnöke szerint egyébként Romániának nincs is szüksége a készenléti hitelre, mivel a jegybank elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy az ország képes legyen ellenállni a nemzeti valutára nehezedő nyomásnak. A szakszervezeti vezető attól tart, hogy a hitel a magánszféra irányába szivárog el, ennek eredményéből pedig az ország polgárai csak annyit látnak majd, hogy nekik kell megtéríteniük a kormány által fölvett kölcsönt. Borúlátó jóslatok, megnyirbált juttatások Az IMF képviselői a szakszervezetekkel folytatott tárgyaláson közölték, hog y rugalmasan állapítják majd meg a Romániára vonatkozó hitelfeltételeket, mivel tekintetbe veszik a gazdasági válság hatásait is, amelyek nem teszik lehetővé, hogy olyan feltételeket szabjanak, mint korábban. Az intézmény meglehetősen borúlátó a román gazd asági kilátásokat illetően: úgy véli, akár a hazai össztermék 4 százalékát is kitevő költségvetési deficit is kialakulhat, amennyiben az IMF által korábban előrejelzett 4 százalékos gazdasági csökkenés bekövetkezik. A negatív előrejelzést többek között a válsággal indokolják, azzal, hogy az export jórészt olyan országokba irányul, amelyeket a válság nagy mértékben érint, illetve azzal, hogy fejletlen az ország infrastruktúrája. Jó hír azonban, hogy az IMF szerint a romániai bankrendszer nincs olyan rossz á llapotban, mint más, a válság által érintett országokban. Petru Dandea közölte, az IMF képviselői azt akarják elérni, hogy a pótlékok és többletjuttatások legfeljebb a közalkalmazotti bérek 20 – 25 százalékát tegyék ki, és a Világbankkal vállvetve segítséget nyújtanak a kormánynak abban, hogy 2010re kidolgozzák a közszférában dolgozó munkavállalók egységes bérezésére vonatkozó jogszabályt. A nemzetközi pénzintézet képviselői azt is tudatták, hogy a hitelmegállapodás az állami bérköltségek visszafogására von atkozó kitételeket is tartalmaz, ám ezek konkrét mibenlétéről nem szolgáltak részletekkel. Csupán annyit állapítottak meg, hogy az elmúlt három évben kétszeresére növekedett a közalkalmazottak bérezésére szánt összeg, ezért megoldást kell találni a bérkölt ségek lefaragására. Az IMF az egységes nyugdíjtörvény kidolgozását is sürgeti, és a közalkalmazotti béreket szabályozó törvényhez hasonlóan ennek kidolgozásában is hajlandó lenne részt venni. A pénzintézet szakértői ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy jele ntős reform nélkül a jelenlegi nyugdíjrendszer működésképtelenné válik, mivel a romániai társadalom egyre öregebb, miközben az adófizetők száma csökken. A szükséges reformok megvitatására hamarosan újabb IMFdelegációk érkeznek az országba. Szerző(k): Bal ogh Levente vissza Aggodalom KeletEurópa miatt Krónika 2009. március 24. A német kormány növekvő aggodalommal figyeli az egyes kelet, illetve középeurópai országokban kialakult helyzetet – értesült a Handelsblatt. A néme t üzleti körök lapja kormányforrásokra hivatkozva tegnap arról számolt be, hogy a szövetségi hírszerzés (BND) a napokban először terjesztett elő bizalmas jelentést a térség egyes országaiban a gazdasági válság következtében bekövetkezett politikai destabil izálódásról. Robert Zoellick, a Világbank elnökeA lap információi szerint FrankWalter Steinmeier külügyminiszter már reagált is a BND jelentésére, s azonnali hatállyal egy gazdasági és pénzügyi „válságstábot” hozott létre minisztériumában. A rendkívüli testület feladata az, hogy információkat gyűjtsön azokról az országokról, amelyeket a politikai helyzet destabilizálódása a leginkább fenyeget, s a német politika számára ezzel kapcsolatban „megoldási javaslatokat” dolgozzon ki. A fókuszban KeletEurópa áll – értesült a Handelsblatt, utalva arra, hogy egyes országoknak a gazdasági zavarok mellett immár súlyos politikai nehézségekkel is szembe kell nézniük. Ennek kapcsán az újság emlékeztetett arra,
