Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.24 . 12 válaszokat kell adni a gazdasági válság és a januári gázkrízis miatt jelentkező új kihívásokra. A találkozón a tervek szerint szó lesz a kisebbségi kérdésekről, így a szlovák nyelvtörvény módosításáról szóló javaslatról is. A külügymini szterek ezen kívül átadják a Jószomszédság és megértés elnevezésű közösen alapított díjat, amelyet mostantól minden évben olyan személyek és közösségek nyerhetnek el, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyarszlovák kapcsolatok erősítéséhez. A két kül ügyminiszter legutóbb február 17én tárgyalt egymással Budapesten. Az akkori találkozón szó volt a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumáról (KMKF), a földrajzi névhasználatról szóló szlovák törvényről, valamint a Dunaszerdahelyen történtekről is. vissza VARSÓ: KITÜNTETTÉK ESTERHÁZY JÁNOST, A MÁRTÍR FELVIDÉKI POLITIKUST Bumm.sk 2009. 03. 23. A Polonia Restituta elnevezésű rangos posztumusz kitüntetést adományozta a felvidéki magyarság mártír politikusának, néhai Esterház y Jánosnak hétfőn Varsóban Lech Kaczynski lengyel államfő. Az átadáson jelen volt Sólyom László köztársasági elnök. Esterházy Jánost a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért, illetve a lengyel emigráns kormány hadügyminiszterének és miniszterelnökhelyettesének, Kazimierz Sosnkowski tábornoknak Magyarországon keresztüli Nyugatra szöktetésében való közreműködéséért tüntették ki. A kitüntetést Esterházy János Rómában élő leánya, EsterházyMalfatti Alice vette át. A lengyel kitüntetésnek nagy jelentősége van a Csehországban és Szlovákiában továbbra is háborús bűnösnek tekintett Esterházy János későbbi rehabilitálása szempontjából. Ki volt Esterházy János? Gróf Esterházy János 1901. március 14én született Nyitra újlakon (Velké Záluzie) a galántai Esterházy családból. Édesapja Esterházy János, édesanyja Elzbieta Tarnowska lengyel grófnő volt. Apját korán elvesztette, anyja két testvérével együtt özvegyen nevelte. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét vesz ítette el a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt. János 1924ben kötött házasságot gróf Serényi Líviával, két gyermekük született, János és Alice. Az 1920as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok vissz aszorítását is magában foglaló "csehszlovakizmus" ellenzőjeként lépve fel. 1932ben választották a csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga, majd az Országos Keresztényszociális Párt elnökévé. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fe jlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja számára autonómiát követelt. 1935ben bekerült a prágai parlamentbe, 1936ban az Egyesült Magyar Párt alelnöke lett. Tomás Garrigue Masaryk elnök lemondása után a magyar pártok az ő javaslatára támogatták Edvard Benest a németbarát jelölttel szemben, elősegítve államelnökké választását. Benes miniszterséget ajánlott neki, de ő csak úgy vállalta volna el, ha orvosolják a magyarság sérelmeit. A Felvidék magyarlakta déli részét Magyarországhoz visszacsatoló 1938as első bécsi döntés után bejelentette, hogy Szlovákiában marad, és jogszerű bánásmódot kért a magyar kormánytól a Magyarországhoz került szlovákok számára. Síkraszállt a Szlovákiában maradt 70 ezer magyar mellett, Londonba szöktette Rudolf Viest tábornokot, a későbbi csehszlovák emigráns kormány hadügyminiszterét, és egyedül ő nem szavazta meg a pozsonyi parlamentben 1942ben a zsidók deportálásáról rendelkező törvényt. Segítette a lengyel és más menekülteket, az üldözött zsidókat, szót emelt Magyarország hi tleri megszállása ellen. 1943ban Szlovákia rágalmazásának vádjával megfosztották parlamenti mandátumától, és félévi börtönbüntetésre ítélték. 1944ben Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után bebörtönözték. 1945 tavaszán Gustáv Husáknál tiltakozott a m agyarellenes intézkedések miatt. Husák parancsot adott letartóztatására, Esterházyt átadták a KGBnek. A Szovjetunióba hurcolták, koholt vádak alapján 10 évre ítélték, majd sz ibériai táborokba vitték, ahol súlyos tűdőbajt szerzett.
