Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.21 . 31 Az országos fórumon Gajdos István, az UMDSZ elnöke beszámolt az ukrán kormány kisebbségekkel kapcsolatos országos és regionáli s politikájáról, annak hatásáról az ukrajnai magyarságra. Kiemelte a magyar kormány határon túli politikájának főbb irányait, amelyet az országos szervezet felvállalt. vissza Vass Tibor alelnök tájékoztatót tartott az UMDSZ Kár pátokon túli regionális szervezeteinek és kollektív tagszervezeteinek tevékenységéről. Külön kitért arra, milyen a magyarországi intézmények kapcsolata az anyaország itteni képviseleteivel. Mint azt kihangsúlyozta, jó az együttműködés az ukrajnai hatóságok kal, civil- és kisebbségi szervezetekkel. A kijevi ukrán értelmiség jeles képviselői gyakori résztvevői a Kijevi Lavra Barlangkolostorban megrendezett Ukrajnai Magyar Napoknak. Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke ismertette a budapesti Szórvány Taná cs koncepcióját, megvilágította a szórványgondozási program aktuális kérdéseit. Rudnyik Ibolya, a Magyarok Kijevi Egyesületének alelnöke a hamarosan húszadik évébe lépő egyesület anyanyelvmegtartó tevékenységéről, a vasárnapi iskoláról és a programokról sz ámolt be. Szarvas Gábor, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke az anyanyelvi kultúra szerepvállalását fejtette ki. Kocsis Mária, a KAMOT Jótékonysági Alapítvány elnöke a magyarországi támogatások rendszeréről, az ukrajnai magyar oktatás jelen éről és jövőjéről számolt be. Dupka György, az UMDSZ alelnöke helyzetképet adott a MIG rendszerről, a magyar – magyar kapcsolattartásról és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet kultúraszervező szerepéről. A fórum résztvevői nyilatkozatban ítélték el a Kár pátalján tapasztalható magyarellenes megnyilvánulásokat. vissza Riadalmat kelt az új nyelvtörvénytervezet – Erőszakos ukránosítás a médiában és cenzúraveszély fenyeget KISZO • 20090322 Hatóságilag felügyelt államnyelvhasz nálatot szorgalmaz a parlamentnek benyújtott új nyelvtörvénytervezet. A más nyelvű médiumokat ukránosítaná, a hadseregben más nyelven beszélőket pedig egyenesen büntetné. De visszatérhet a cenzúra is... Az államnyelvről és a nemzeti kisebbségek nyelvhaszná latáról rendelkező jogszabálytervezet leszögezi: az ország területén kizárólagosan az ukrán minősül az egyetlen államnyelvnek. A tervezetet jegyző Jurij Hnatkevics BJUTos képviselő azzal érvel az új törvényterv mellett, hogy mindmáig nincs megfelelő jogal kotási mederbe szorítva a nyelvkérdés, noha lassan két évtized telt el a függetlenség óta. A KommerszantUkraina kiadványnak nyilatkozó politikus néhány konkrét részletet is elárult a törvényhozás elé terjesztett dokumentumról. Például azt, hogy fegyelmi b üntetést helyez kilátásba azokkal szemben, akik a seregben szolgálatot teljesítve valamilyen okból ignorálják az államnyelvet. A kormány felügyelete mellett szakhatóságot hoznának létre, amely egy kézben tartaná az ilyenolyan módon a nyelvhasználattal kap csolatos összes kérdést. Ennek feladata lenne a nyelvtörvényben leírtak folyamatos tökéletesítése, a felmerülő problémák vagy törvénysértések kivizsgálása. Ám a legnagyobb ütés a ma még más nyelven megjelenő vagy éppen sugárzó sajtón csattanna. A laphasábo kon, a tévé képernyőjén és a rádióban kizárólag csak ukrán szó jelenhetne meg és hangozhatna el. Kivételt csupán azon médiumok esetében tennének, melyek "a nemzeti kisebbségek igényeit elégítik ki". Az oroszt viszont nem számítja annak a tervezetet kidolgo zó honatya. Nem titkolta, pont az a célja, hogy ukránosítsa az eloroszosodott sajtót. Megengedhetetlennek nevezte, hogy az Ukrajnában megjelenő és sugárzó médiumok közel kilencven százaléka az orosz nyelvet használja. "Kötelességünk elérni, hogy az ukránok tiszteljék anyanyelvüket, és azt is használják – jegyezte meg. – Ennek elérésében óriási szerep hárul a tömegtájékoztatási eszközökre." Hnatkevics emlékeztetett, a közelmúltban végzett egyik közvéleménykutatás eredménye alapján a lakosság 74 százaléka fo ntosnak tartja, hogy az itt élők ismerjék és beszéljék is az ukránt. Közben az egyik szintén BJUTos miniszterelnökhelyettes arról szólt, hogy az ukrajnai média morálja és etikai viselkedése annyira leromlott az elmúlt időszak terhes körülményei közepette , hogy komolyan felmerült, cenzúrázni kellene a sajtót! Ivan Vaszjunyik ezt egy felmérés apropóján fogalmazta meg, mely szerint az ukránok több mint fele felháborítónak tartja a sajtóban megjelenteket, s emiatt állami cenzúrát tart szükségesnek. A kormányf őhelyettes leszögezte: ugyan ő is úgy látja, a lapok, tévék, rádiók sokszor valóban túllépik a jó ízlés határait, ám a szólásszabadság és a sajtójog korlátozása mégsem jelenthet megoldást. "A hatalom semmilyen körülmények közepette nem fordul ilyen eszköz ökhöz, helyette inkább folyamatos párbeszédet sürget a vezető médiumok képviselőivel" – nyilatkozta a felmerült cenzúrázás kapcsán. vissza D. Gy.
