Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.03 . 32 amit a vá rhatóan az év végén életbe lépő Lisszaboni Szerződés tovább bővít. Nagy lehetőségnek tartom a nemzeti érdekeket és Magyarországot képviselni az Európai Parlamentben. - Ön is úgy véli, hogy az európai parlamenti képviselők feladata a nemzeti érdekek képvi selete? Hiszen arra ott van a kormányközi egyeztetés fóruma, a Miniszteri Tanács! - A képviselők feladata kettős: a nemzeti és az európai érdekek "összegyúrása" soksok egyeztetésen, tárgyaláson. A végeredményt természetesen a pártfrakciók is formálják. D e a parlamenti munka nyomatékosan szól a tagállami érdekek érvényesítéséről. - Mire számít: az Európai Parlamentben másként kell majd politizálni, mint a külügyminiszterek tanácsában? - Valamennyire biztosan másként, de a külügyminiszterség arra mindenké ppen jó volt, hogy az ember a kapcsolatépítés mellett, megismerje az Európai Unió döntéshozatali rendszerét is, és megszokja az állandó egyeztetési, kompromisszumkeresési kényszert. - Sokak szerint azért esett önre az MSZP választása, mert húzóembernek ta rtják, olyan népszerű politikusnak, aki még a szabaddemokraták szavazóit is a szocialistákhoz vonzhatja. - Úgy gondolom, hogy nem nekem kell minősítenem ezeket a kijelentéseket. Igaz, hogy soksok évi kormányzati munka után az ember bizonyos ismertségre, talán népszerűségre tesz szert idehaza, ami nem biztos, hogy az európai parlamenti képviselőknek is megadatik. Pedig sokan nagyon komoly teljesítményt mutathatnak föl. Kétségtelen, hogy ez itthon kevésbé látszik. Külügyminiszternek lenni érdekes szerep: az embert a kormány tagjaként itthon is, meg Európában is ismerik. - Hallani olyan véleményeket is, hogy az Európai Parlament egy "kádertemető", ahová azokat az embereket küldik, akikre otthon nincs szükség. - Magyarországon nem nagyon tud olyan történni a politikai életben, aminek ne lenne azonnal negatív interpretációja is. Ami tény: Magyarország mozgásterét nagyon nagy mértékben meghatározza, hogy mi történik az Európai Unióban, ezen belül az Európai Parlamentben. Sokkal jobban, mint ahogyan azt Magyar országon gondolják az emberek. - Hogyan lehetne ezt bemutatni a kampányban? Ki lehete kerülni a belpolitikai viaskodást, hogy a választás valóban Európáról szóljon? - Nagyon fontosnak tartom, hogy a júniusi választás Európáról szóljon. De azt is meg ke ll mutatnunk, hogy Európában ellenérzéseket kelt a Fidesznek az a magatartása, hogy folyamatosan exportálja az itthoni konfliktusokat, még válság esetén sem hajlandó nemzeti összefogásra, együttműködésre. El kell mondanunk a kampányban, hogy az időrőlidőr e felbukkanó Fideszvélemény - miszerint az Európai Unión kívül is van élet, vagy hogy fontoljuk meg a kilépésünket - rendkívül veszélyes jelenség. Magyarország egyedülálló történelmi esélye, hogy tagállamként Európának ehhez a részéhez tartozik. Ez nem az t jelenti, hogy ne legyünk kritikusak azokkal a jelenségekkel szemben, amelyekkel nem értünk egyet. De fontos, hogy befolyásolni tudjuk a döntéseket. Az Európai Unió országai együtt sokkal erősebbek, mint a kicsi tagállamok különkülön egy olyan globális v ersenyben, amelyben meg kell őrizzük és erősítsük versenyképességünket. - Az európai uniós ügyeket övező érdektelenség közepette, hogyan lehetne mozgósítani a szavazópolgárokat a voksoláson való részvételre? - El kell mondani, hogy az európai parlamenti képviselők tevékenysége nagy mértékben befolyásolja, hogy mi történik Magyarországon, és hogy milyen irányban megyünk tovább. Ehhez az kell, hogy erős legitimációval rendelkező képviselők kapjanak mandátumot. Nem mindegy az sem, hogy az egyes parlamenti f rakciókban hányan képviselik Magyarországot. A szocialisták a szociális Európáért, a munkahelyek megmaradásáért küzdenek, és a pénzügyi, gazdasági válság idején ez nagyon fontos üzenete a baloldalnak. Hogy ezt a célt mennyire hatékonyan
