Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.19 . 30 szervezésében március 12én először a ljubljanai várban, gróf Batthyány Lajos emléktáblájánál került sor alkalmi megemlékezésre és koszorúzásra – gróf Batthyány magatartásának történelmi jelentőségét és üzenet ét a mának dr. Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő méltatta – , majd a nagyköveti rezidencián szervezték meg a hagyományos nemzeti ünnepi fogadást, melyen a fővárosban elő magyar közösség mellett szép számban részt vettek a muravidéki nemzetiségi intézmények képviselői is. Dr. Czukor József nagykövet ünnepi köszöntőjében emlékezve a történelmi eseményekre a nemzet mai helyzetképét és lehetőségeit emelte ki, Barkaszi Zsófia konzul pedig a magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét tolmácsolta a jelenlé vőknek. vissza SÓLYOM LÁSZLÓ ROMÁNIAI ÚTJA – Földre kényszerítve HVG 2009. március 18. 00:00 | Az utóbbi évtized egyik legkínosabb diplomáciai afférja alakult ki Románia és Magyarország között Sólyom László erdélyi látog atása kapcsán, miután a román fél akadályokat gördített az út elé. Két uniós tagország között meglehetősen szokatlan módon fogadta Románia, hogy Sólyom László március 15én látogatást tesz és beszédet mond Erdélyben. A köztársasági elnököt az eredeti terv ek szerint szállító magyar katonai repülőgép – amely az állami protokollszolgálat rendelkezésére áll – leszállásának megtiltása példa nélküli az utóbbi években. Radu Berceanu – az ügyben egyébként illetéktelen – közlekedési miniszter utóbb azt nyilatkozta, nem kapott hivatalos megkeresést a leszállással kapcsolatban az elnök hivatalától. „Annyit sikerült megtudnom, hogy Sólyom László elnök úr, akiről úgy tudtam, civil, nem akart civil repülővel jönni. A sajtóból azt hallottam, katonai helikopterrel vagy kat onai repülővel akart jönni – tette hozzá – , ez azonban más tészta.” Pedig az Antonov – 26os gépet már korábban használták Romániába utazó magyar politikusok, az pedig a nemzetközi kapcsolatokban egyáltalán nem ritka, hogy egy köztársasági elnök katonai gépp el utazik. Sőt, ha van egy hivatalos elnöki gép, az általában katonai, mint ahogy a személyzete is – a legjobb példa erre az amerikai Air Force One, amely már a nevével is utal katonai mivoltára. Nem okozhatott volna gondot tehát a román hatóságoknak a Sól yom Lászlót szállító gép fogadása. A másik kiszivárogtatott román indok is egyszerű kötözködésnek tűnik. A magyar nagykövetség által a román hatóságoknak a Sólyomlátogatással kapcsolatban átadott román nyelvű jegyzékben ugyanis Hargita megyei önkormányza tot írtak Hargita megyei tanács helyett. Az alkalmazott román szó, az „autoguvernare” az autonómiára utal, s ebből a román fél a székelyföldi autonómiára való utalást vélt kiolvasni, amit, mint ezúttal a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Titus Corlate anu közölte, Bukarest nem támogat. Az autonómiára utaló szavak Romániában már történelmi okokból is gyanúsak, ugyanis a történelmi Magyarország területén alakult s az attól való elszakadást célul kitűző román szervezetek használták ezt egykoron. A végül e gy nappal korábban, autóval érkező elnöki küldöttség fogadtatása a magyar határon sem volt kifejezetten baráti – de nem is teljesen szokatlan. Lett volna ugyan a magyar küldöttség számára egy, a diplomáciában megszokott gyorsított átlépési lehetőség is, ám ehelyett a minden belépővel szemben alkalmazott eljárást választotta a román határőrség, azaz mindenkinek az úti okmányába belenézett. Ez csak annak jelzése volt, hogy Sólyom Lászlóra mint az országba beutazó egyszerű állampolgárra tekintenek, nem pedig e gy szomszédos ország olyan államfőjére, aki Románia egyik pártjának, az RMDSZnek a hivatalos megemlékezésére utazik. A román lépések a régmúlt időket idézik, ugyanakkor nyilvánvalóvá teszik: hiába a közös kormányülések, a stratégiai partnerség, a fokozód ó gazdasági együttműködés, a román fél bármikor kész borsot törni Magyarország orra alá. Mert a magyar kormány megleckéztetésével még ma is jó pontokat lehet szerezni a román közvéleményben. Ezt tetézi, hogy a magyar kormányhivatalokban és a szocialista p ártban sokan kárörvendően figyelik a köztársasági elnök vesszőfutását. Pedig nyilvánvaló, hogy ez nem személyes ügy, hanem a magyar állam külpolitikai érdekérvényesítő képességének gyengeségét jelzi. Magyarország évek óta nem tud egyről a kettőre jutni Szl ovákiával sem. Az pedig, hogy Sólyomnak a mostani ünnepre eredetileg tervezett vajdasági látogatása – részben ugyancsak az ottani kormányzat akadékoskodása nyomán – meghiúsult (HVG, 2008. március 14.), azt
