Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.19 . 27 A Szórvány Tanács 2008. október 13án alakult. A tanács által kidolgozott stratégia hozzájárulhat a szórványosodás lassításáho z, a szülőföldön való boldogulás elősegítéséhez. vissza Katkó László kitüntetése Kárpátalja 20090319 Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából eddigi tevékenysége elismerésekén t a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet adományozta Katkó Lászlónak, a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Egészségügyi Gyermekotthon igazgatójának. - Mit jelent az Ön számára ez a mostani elismerés? - Egyszerű résztvevőként érkeztem az ung vári magyar főkonzulátus fogadására, ahol derült égből villámcsapásként ért ez a kitüntetés. Egyelőre még fel sem tudom fogni igazán, hogy mekkora ez az ajándék, amelyből azért minden munkatársamnak illene adnom egyegy részt. Igyekszem majd szeretettel me gköszönni nekik is, hogy megkaphattam ezt a kitüntetést. - A nagydobronyi gyermekotthon már első pillantásra sem egy hétköznapi internátus... - Intézetünk 1995től működik 7074 árva, eldobott vagy rettenetes körülmények között élő családokból kikerült gye rmekkel. Hála Istennek, egy lányunkat már férjhez adtuk, további három neveltünk most fog érettségizni a Nagydobronyi Református Líceumban. Tizenhárom gyermekünk sajnos fogyatékos vagy halmozottan fogyatékos. A többi gyermek közül viszont harmincöten a hel yi középiskolában tanulnak. Ennek jelentőségét nehéz felbecsülni. Sokan nem értik meg mindjárt, hogy egy állami iskolában vagy internátusban élő gyermek szinte sosem találkozik a közösségben, a faluban élő gyermekekkel, mindig el van szigetelve a világtól. A mi gyermekeink mások, szabadon élnek: vannak barátaik, van telefonjuk, tehát érintkezhetnek, tarthatják a kapcsolatot, szükség esetén utazhatnak is. Gyermekotthonunk ajtaja sosincs bezárva. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy azok a gyerekek, akik szabadságo t és szeretetet kapnak, nem szöknek el. - Hogyan sikerül felkészíteni ezeket a gyermekeket az önálló életre? - Minden gyermeknek felelőse van a nevelők között. Amikor neveltjeink elérik a 1516 éves kort, az otthonunkban kialakított 23 személyes úgyneveze tt szabad szobákba kerülnek, ahol önálló életet kezdenek élni. Ez több szempontból is célszerűnek bizonyult. A legfontosabb, hogy neveltjeink önállóságot tanuljanak. - Hogy látja, sikeres ez az adaptálódás? - Ez sok mindentől függ. Van például, akinek ninc s ehhez kellő akarata, szorgalma, őket buzdítani kell. Soha nem erőszakkal kell eljárni, hanem meg kell próbálni olyan lehetőségeket, motivációt teremteni a számukra, amely rávezeti őket a helyes útra. - Úgy tudjuk, a gazdálkodással is megpróbálkoztak. - A z igazi magyar ember nem szereti a lustaságot. Ezért az otthonban magunk igyekszünk fedezni a szükségleteinket: tehenet, disznót, szárnyast tartunk. Legalább ennyire fontos, hogy a magunk megtermelte javak: a méz, a tej, a hús gyakorlatilag megfizethetetle nek, főleg, mert neveltjeink egészséges táplálkozását segítik elő. A hozzánk kerülő gyermekeknek az első évben fejenként 230250 dollár értékű gyógyszerre volt szükségük, míg 12 évvel később ez a költség általában a 10 dollárt sem érte el. Az idei influen zajárvány idején például egyetlen gyermekünk sem volt beteg, meggyőződésem szerint nem utolsósorban azért, mert minden reggel ott van az asztalon a friss tej, a friss tojás, a hús, a méz, a zöldség. - Mi történik azokkal, akik kikerülnek az otthonból? - Le hetőségeinkhez mérten igyekszünk nyomon követni a sorsukat. Eddig egyetlen férjhez adott lányunkat házasságkötésükkor elláttuk bútorral, konyhai felszereléssel stb., de szeretnénk minden férjhez menő lányunkat ugyanígy "kistafírozni". Az idén például igen hasznos ajándékokat kaptunk a csapi vámhivataltól konyhai berendezések, edények és egyéb háztartási gépek formájában. - Hány férőhelyre volna igény az otthonban a jelenlegi hetvennel szemben? - Sokkal több ennél a rászoruló gyermek, ugyanakkor sajnos elég nehéz felkutatni őket. Sok esetben ugyanis élnek a szülők, akik felveszik a gyermek után járó segélyt, a nevelésével azonban nem törődnek. Sokszor nemcsak szociálisan, hanem erkölcsileg is elmondhatatlan körülményekből kerülnek hozzánk a gyerekek, s ez a l egnagyobb
