Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.19 . 22 Az újság emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc csaknem két éve beleegyezett abba, hogy támogatja a Gazprom o rosz óriáscég terveit a Déli áramlat építésére vonatkozóan. Azt állította, nem lát ellentétet abban, hogy egyszerre támogatja az európai és az orosz gázvezetéktervet. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő jelenlétében múlt h éten Moszkvában aláírt új szerződések egyike arra szólítja fel a magyar kormányt és az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankot, hogy finanszírozzák a Déli áramlat beruházását magyar területen. A másik szerződés a Gazprom és a Mol magyar energiavállalat között született egy magyarországi gáztároló fejlesztéséről. A The New York Times szerint Oroszország az Ukrajnát megkerülő Déli áramlat megépítésével Ukrajnától való függőségét akarja csökkenteni, egyben ki akarja terjeszteni gazdasági és talán politikai befolyását Magyarországon. vissza Búcsú az erdélyi magyar szavazatoktól Magyar Nemzet 20090319 Pataky István Basescutól azért ennél többet vártunk. Rossz fordítás, katonai repülőgép, s most az alkotmánysértés vádja. N incs új a nap alatt. A kilencvenes évek elején az ilyen és ehhez hasonló magyarellenes vádakkal tele volt a padlás, valamirevaló román politikus évente többször is előrukkolt hasonló blődségekkel. Ha már az elnökválasztás évében Basescu azt a bölcs döntést hozta, hogy Sólyom László útjának okán előkapja a megkopott, szamárfüles magyarkártyát, akkor az ő politikai tehetségével illett volna ennél színvonalasabb nacionalista váddal előjönni. A kommunizmust a bukaresti parlamentben első román államfőként elítél ő, a központosítás leépítését célul kitűző, s gazdasági kérdésekben az ország érdekeit hangsúlyosan szem előtt tartó elnök, aki eddig nemcsak kerülte a magyarellenes kijelentéseket, de őszintén nyitottnak tűnt a székelyföldiek problémái iránt, most a hangu latkeltés legalpáribb módszereivel élők technikáihoz folyamodott. Igaz, ki is mondta, hiányolja a román porondról a magyargyűlölő NagyRománia Párt vezérét, Corneliu Vadim Tudort. Így most az ő vállára szakadt a levitézlett hőzöngő politikai örökségének ké pviselete. Alkotmánysértéssel vádolja a magyar elnököt Basescu. Szerinte ugyanis a román alaptörvénnyel megy szembe az, aki a területi autonómiáról beszél. Arról is külön vitát lehetne nyitni, hogy az alkotmány által rögzített egységes nemzetállam fogalmán ak miért is mond ellent egy olyan önrendelkezési forma, amely az ország határait nem vonja kétségbe, csupán európai minták alapján szeretne kiemelt hatásköröket. De Basescu nemcsak a területi autonómia létrehozását ellenzi (ehhez joga van), hanem az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítást is. A szólás szabadságát vonná meg a román államfő Sólyomtól, azaz egy másik – egyébként NATOszövetséges és uniós partner – ország első emberétől. Ez valóban Tudor szintje. Hogy utóbbi elárvult követői ettől felsorakoznake a volt hajóskapitány mögött, ma még korai megállapítani. Az azonban biztos, hogy a mintegy öthét százaléknyi potenciális erdélyi magyar szavazó a mostani nyílt magyarellenes provokációt követően más elnökjelölt után néz. viss za Hárommilliárdot - megszorításokkal Vajdaságma.info 2009. március 18. [13:40] Hárommilliárd eurós hitelt szeretne kapni Szerbia a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), s ezért szigorú költségvetési megszorításokra is hajlandó - derült ki a szerb sajtó é rtesüléseiből szerdán. Az IMF küldöttsége hétfőn kezdte meg az új hitelmegállapodásról szóló belgrádi tárgyalásait, amelyekről hivatalosan még semmit sem közöltek. A tervezett egyezménynek fel kellene váltania azt a tavaly novemberben megtárgyalt, s az IMF által idén januárban jóváhagyott megállapodást, amely szerint Szerbia 402,5 millió eurós készenléti hitelhez jutott. Belgrád abból az összegből még semmit sem használt fel, de most azt szeretné, ha a keretet 3 milliárd euróra növelnék, s abból 2 milliárdo t az idén, 1 milliárdot pedig jövőre megkapna. Ezért Mirko Cvetković kabinetje nagyon szigorú költségvetési megszorításokra is hajlandó - sajtóhírek szerint befagyasztanák például az állami alkalmazottak bérét és létszámát, s nem oldanák fel a nyugdíjnövel ésre tavaly novemberben bevezetett tilalmat. Az állami bérek minden szinten - országos, területi és önkormányzati - 18 hónapon keresztül változatlanok maradnának, s létszámstopot is elrendelnének az állami intézményeknél. Ezt olyan szigorúnak tervezik, hog y a nyugdíjba vonulók pótlására se lehessen felvenni új alkalmazottakat.
