Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.19 . 11 Ez a lépés nem oldott meg semmit - vallja Nastase , hiszen a magyar államfő gépkocsival érkezett, a magyarok megtartották ünnepüket, az üzenetek elhangzottak. Ha a feszültség nem ért volna el hivatalos szintre, az egész nyugalomban, alig észrevehetően zajlott volna - írja Nastase. A szociáldemokrata politikus kifejti: maga sem helyesli az etnikai alapú területi autonómiát, ő is a Basescu által támogatott közigazgatási autonómiát, a decen tralizációt pártolja. Ha viszont Románia "eszkalálja" a nacionalista témát, ezzel csakis a magyar jobboldal malmára hajtja a vizet - állapítja meg Nastase, aki így fogalmaz: "Nem tudom, érdekünkben álle, hogy Budapesten ismét hatalomra kerüljön a Fidesz, Orbán pártja". Az erdélyi Krónika szerdai kommentárjában a magyar Külügyminisztérium nyilatkozatára utalva így ír: ennél lényegesen erősebb hangvételű nyilatkozat is születhetett volna, mint ahogy egy ilyen bárdolatlan román gesztusra akár a nagykövet hazahívása sem lenne túlzott reakció, ha nem két olyan országról lenne szó, amelyek az elmúlt években látványosan közeledtek egymáshoz. Ha Bukarest és Budapest között ugyanolyan fagyos lett volna a viszony, mint Budapest és Pozsony között, akkor el is várható lett volna egy ilyen radikális gesztus - írja a szerző, aki azonban kétli, hogy egy ilyen lépés hozzájárulna a romániai magyarok helyzetének javításához. "Jelen pillanatban ugyanis úgy tűnik, Bukarest azért mert ilyen faragatlan módon eljárni Sólyommal szemben, mert a szlovák – magyar konfliktus fejleményei alapján arra a következtetésre jutott: Magyarország jelenleg nem képes dörgedelmes hangvételű nyilatkozatok megfogalmazásán túl hatékony fellépést tanúsítani érdekei védelmében" - véli a szerző, aki szerint Bud apest diplomáciai aktivitása még a korábbinál is sokkal lanyhább, külpolitikája vesztett a súlyából. vissza Közös nyilatkozat a Dnyeszteren túli terület helyzetéről Horváth Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 2009 . március 18., szerda (MTI) - Dmitrij Medvegyev orosz és Vladimir Voronin moldovai államfő, valamint Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli szakadár terület vezetője szerdán Moszkvában közös nyilatkozatot írt alá, amelyben kötelezettséget vállaltak a rendezést szolgáló közvetlen tárgyalások folytatására, s ezzel kimozdulhatnak a holtpontról a rendezésre tett erőfeszítések. A háromoldalú megbeszélésen aláírt dokumentum előirányozza az 5+2 formátumban folytatandó tárgyalások felújítását még az idei első félévb en, akárcsak a bizalomnövelő intézkedések kidolgozásával foglalkozó csoportok tevékenységének aktivizálását. A nyilatkozat a jelenleg a térségben működő békefenntartó műveletet stabilizáló tényezőnek minősíti, s rámutat, hogy a konfliktus rendezése ny omán a felek célszerűnek tartják ennek átalakítását békebiztosító tevékenységgé az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt. Túl ezen, az öt pontból álló dokumentumban a felek megelégedésüknek adtak hangot, hogy a Dnyeszter m entén már sok éve sikerül fenntartani a békét és hangsúlyozták: eltökélt szándékuk, hogy a konfliktus megoldásában csakis békés, politikai eszközöket használnak fel. A háromoldalú találkozót megelőzően Medvegyev elnök délelőtt Voronint fogadta, majd Szmirnovval tárgyalt. A közvetítést Medvegyev ajánlotta fel, s Moszkvában igen nagy reményeket fűztek a megbeszéléshez. Az orosz közreműködéssel kapcsolatban korábban aggodalmat keltett, hogy Moszkva változtatni akar az 5+2es formátumon: ezeken a tárgyalásokon Moldova és a Dnyeszteren túli terület mellett közvetítőként az EBESZ, garantálóként Oroszország és Ukrajna, megfigyelőként az Egyesült Államok és az Európai Unió vesz részt. Voronin és Szmirnov legutóbb karácsonykor tárgyalt - hét év a latt másodszor - de a tárgyalások nem mozdultak ki a holtpontról. Előzőleg december elején Andrei Stratan moldovai külügyminiszter az orosz csapatok feltétel nélküli kivonását követelte a szakadár területről, s egyben célzott rá, hogy a rendezéshez Moszk vában hiányzik a politikai akarat. A Szovjetunió felbomlása után, a kilencvenes évek elején alakult meg a 33 ezer négyzetkilométer területű, több mint 4 millió lakosú Moldovai Köztársaság, ahol a többség a román nyelvet beszéli. A Románia és Ukrajna között elterülő köztársaság keleti határvidékén azonban, egy 4163 négyzetkilométer kiterjedésű területen, amelynek 550 ezer lakosa többségében orosz ajkú, önálló államalakulatot hoztak létre Dnyeszter menti Köztársaság néven, de ezt a nemzetközi közösség n em ismeri el. Rövid fegyveres konfliktus is lezajlott 1992ben, s ebben Oroszország Tiraszpolt támogatta. vissza
