Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.18 . 38 H ogyan tovább, RMDSZ? Szabadság 2009. március 18. Nagy Károly, Neményi József Nándor, Péter György Ezt a kérdést nem kibicek teszik fel, akiknek semmi sem drága, hanem sorstársak, az RMDSZ társult tagjaként működő Magyar Dolgozók Egyesületének tanácsosa i, közel 20 éve a szövetség tagjai. Kérdésünket több körülmény is indokolja. Elsősorban alig vált bizonyossá, hogy RMDSZkongresszus lesz, máris olyan hangok hallatszottak, hogy ennek a kongresszusnak nincs tétje, mert nem lesz elnökválasztás. Kétségtelen , hogy a szövetség elnökének megválasztása rendkívül fontos, de ugyanilyen fontos a tevékenység irányának, a követendő célnak az újrafogalmazása és az út kilométerköveinek helyre tétele. Nos, ennek a kongresszusnak éppen ez a tétje. Másodsorban miután az RMDSZ ellenzékbe került megváltoztak a lehetőségei, de a kötelességei is. Ahogy legfelsőbb szinten már elhangzott, a szövetségnek nem kell többé egyik vagy másik párthoz alkalmazkodnia, hanem visszatérhet eredeti rendeltetéséhez, a romániai magyarság nemze ti érdekeinek a szolgálatához. (Az már más kérdés, hogy ki mikor mit tart alapvető érdeknek). Ahhoz azonban, hogy az RMDSZ ezt megtehesse, és emellett továbbra is küzdjön a tényleges egyenjogúságért, meg kell szabadulnia gazdaság és szociálpolitikai progra mjának már elavult neoliberális dogmáitól, és ennek megfelelően kell tevékenykednie. Harmadsorban az RMDSZ új gazdaság- és szociálpolitikájának meghatározásakor a kisjövedelműek, tehát a többség érdekeiből kell kiindulnia valamint messzemenően figyelembe kell vennie a bekövetkezett gazdasági világválságot. Ez a válság Soros György közismert nemzetközi pénzügyi szaktekintély szerint súlyosabbnak ígérkezik, mint az 1929 – 32es! A fenti szempontokból kiindulva, milyen észrevételeink és elvárásaink vannak az R MDSZ jelenlegi programjával kapcsolatban? Észrevételeinket jó lenne talán abból a szempontból is szemügyre venni, hogy a nyári parlamenti választásokon a szavazók több mint 40% távolmaradt az urnáktól! Ennek okait a politikusok nem tárták fel. Az, hogy ez „általános trend”, nem magyarázat. Az egyik alapvető ok kétségtelenül az, hogy egyik parlamenti párt se tűzte zászlajára az elszegényedés megállításának jelszavát, magyarázatot adva ugyanakkor az elszegényedés tényleges okaira is. Ilyen vonatkozásban néze tünk szerint már a program preambulumával baj van. Ebben ugyanis a szövetség alapvető célját „a magántulajdonra épülő piacgazdaság kiépítésében” jelöli meg. Ilyen piacgazdaság már létezik annak minden kedvező és kedvezőtlen következményével együtt. Ez a c élmegjelölés egyben azt is jelenti, hogy a szövetség a magántulajdon kizárólagosságával együtt elfogadja, hogy a társadalom egész tevékenységét a profitorientáltság határozza meg. Más szóval az egyén érdekeit a közösség érdekei fölé kell emelni, akkor is, ha ez embertelen, akkor is ha a nyomor fokozódásához, a társadalom erkölcsikulturális lezüllesztéséhez vezet. Ahhoz, hogy ezeket a káros mellékhatásokat legalább részben elkerülhessük, a magántulajdon mellett állami és csoporttulajdonra is szükség van. S zükség van, mert az állam csak akkor tud nagyobb szerepet vállalni a szociális védelem, az egészségügy, a környezetvédelem, a kultúra, a közoktatás terén, ha többletjövedelemhez jut. Ez a többletjövedelem azonban nem származhat adó jellegű forrásokból, kül önösen a kis- és középvállalatok esetében nem, mert az adóterhek növelése rontja a vállalkozói kedvet, csökkenti a termelést (tehát a munkahelyeket) növeli az árakat, csökkenti a fizetőképes keresletet, tehát akadályozza a gazdasági fejlődést. Nem adó jel legű jövedelemre azonban az állam csak akkor tehet szert, ha jövedelmező vállalatokat tudhat a tulajdonában. Nagy baj, hogy a legjövedelmezőbb állami vállalatokat (Romgáz, Rompetrol, Romtelecom, nagybankok) a különböző kormányok a pillanatnyi haszon kedvéé rt elkótyavetyélték. Ezeket a vállalatokat az állami jövedelmek növelése érdekében a részvények többségének felvásárlása útján ismét állami ellenőrzés alá kell helyezni!
