Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.18 . 36 munkára, amely sza kszervezeti tagsághoz volt kötve. Hollywoodban eleinte mindketten, – un. B kategóriájú - olcsó filmeket forgattak, Kovács volt Zsigmond segédoperatőre. Az áttörést Kovács számára Dennis Hopper filmje, a Szelíd motorosok – Easy Rider hozta, amelyben Peter Fonda, Dennis Hopper mellett Jack Nicholson karakterszerepet alakított. Akkoriban – 1969ben - a stúdiókban még festett díszletek előtt készültek a mozik, Kovács az Easy Rider szabadban felvett eljárással, mintegy forradalmasította az operatőr szakmát. Egy későbbi interjúban a világítás fontosságáról kérdezte a riporter. „Tudom mennyire fontos önnek a világítás, csakúgy, mint a magyar iskola. Ez lenne az a hungaricum, ami miatt önök sikeresek tudtak lenni Amerikában? Én még mindig a világítást tartom a legf ontosabbnak. Mindent ki lehet fejezni vele. A világítás karaktert, textúrát, tónust, drámát ad a filmnek. Nekem olyan fontos a világítás, mint egy festőnek az ecset.” Zsigmond Vilmos 1957ben részt vett az Ungarn in Flammen – Magyarország lángokban című d okumentumfilm elkészítésén, majd kollégájával, barátjával, Kovács Lászlóval együtt az USAba emigrált. Kezdetben fotólaboránsként, technikusként dolgozott Hollywoodban, majd horror és egyéb B kategóriás filmeket forgatott. Az első figyelemre méltó munkái 1 971ben, a McCabe an Mrs Miller, majd The Hired Hand – A bérmunkás – amelynek Peter Fonda a rendezője és egyben főszereplője volt. 1977ben Steven Spielberg Close Encounters of the Third Kind – Harmadik típusú találkozások című filmjében végzett operatőri munkáért Oscardíjat kapott. Ezen kívül még háromszor jelölték Oscarra: 1978ban The Deer Hunter, 1984ben The Rider és 2006ban The Black Dalia című filmekért, valamint Emmydíjat is nyert a Stalin című TVfilmért. A magyarok számára fontos film, a 2001b en készült Bánk bán, ami ugyan kimaradt a Nincs szükség feliratra dokumentumfilmből, de kiemelkedő helyet kap Zsigmond Vilmos életművében. Egy 2001ben közölt interjúból idézek, amelyben a riporter feltette a kérdést a kiváló operatőrnek, hogy milyen szemp ontok alapján vállalta a Bánk bán operafilm operatőri munkáit: „Az a legfontosabb, hogy miről szól a film. Ettől függ, hogy mit vállalok el. A Bánk bánnál más okok is közrejátszottak: egyrészt végtelenül tiszteletre méltó felkérésnek tartottam, a távolság miatt bennünk – külföldi magyarokban – általában erősebb a magyarságtudat, mint az itthoniakban. Ez is közrejátszott abban, hogy elvállaljam ezt a feladatot. A másik ok pedig az volt, hogy végre itthon is forgathassak filmet, ugyanis annak idején úgy hagy tam el az országot, hogy nem készíthettem előtte magyar nagyjátékfilmet. Vagyis ez az első egész estés magyar film, amiben dolgozom.” Zsigmond Vilmos „világklasszis operatőr, aki – amerikai kollégái szerint – rangot adott a szakmának. Született képalkotó, sajátos kézjegyű „mozgóképfestő”. Fénnyel komponál. Színekben gondolkozik. Eredeti látásmódjával érzelmi világot költ.” Chicagóban a vetítést követő ankéton, kifejtette, hogy számára érthetetlen az a professzionista féltékenység, ami Magyarországon divat a szakmában. Ők Kovács Lászlóval kettesben, barátja 2007ben bekövetkezett halála előtt, állandóan oktatták a fiatal tehetséges operatőröket. Itt Chicagóban a vetítést megelőző napon mesterkurzust tartott fiatalok számára. Velünk, magyarokkal pedig úgy bes zélgetett, mintha évek óta barátok lettünk volna. Az amerikai közönség, akik végignézték a filmet, sosem felejtik el, hogy Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyarországról indultak a világhír felé. Február 14én szombat este, a Norridgei Magyar reformát us imaház adott otthont, a Kalotaszeg a változó időben című programnak, amelynek előadói Fülemile Ágnes és férje Balogh Balázs voltak, akik mindketten tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének. Ágnes immár a harmadik éve vezeti az Indiana St ate University égisze alatt működő Magyar Tanszéket. Tavaly tavasszal jártak nálunk Chicagóban, amikor Fülemile Ágnes, a Téka népzene együttes előadását látta el angol és magyar nyelvű szakmai magyarázattal. A tanszékvezető professzor egykoron maga is népi táncos volt, így az előadást saját tapasztalataival fűszerezte. A tudós házaspár a 90es években kezdett hozzá Kalotaszeg kultúrája felméréséhez, nemrég hónapokat töltöttek a Kolozsvár melletti vidék Nyárszó nevű 160 lakosú egyszerű falujában, távol a meg szokott modern életmódtól. Két kisgyerekük is ott járt óvodába, iskolába. A környék nagy része lassan elrománosodott, ezért fontosnak tartják, a 24. órában történő felmérést. Balogh Balázs tavaly Pittsburgh környékén végzett kutatást az ottani magyarságr ól, különös figyelmet fordítva az első világháborút követő Pennsylvaniában letelepedett családok életére. Az egyszerű sorból érkezett paraszti munkásemberek bekapcsolódása az ipari amerikai életformában nem volt könnyű, a fejlődő acélgyárak munkásai Európa , főleg KözépEurópa kivándorlóiból kerültek ki. Nálunk, Chicagóban Fejős Zoltán végzett magyarságkutatást az 1980as évek elején, kiváló könyve: A chicagói magyarok két nemzedéke 1890 – 1940 az egyetlen tudományos néprajzi felmérés, a középnyugati városb an és környékén letelepedett magyarságról. Tavaly, a Magyar Külügyi Intézet égisze alatt felmérés készült az amerikai magyarságról, ami 2008ban Beszédből világ című szociológiai és néprajzi könyv formájában látott napvilágot Papp Z. Attila szerkesztésében . Az 514 oldalas
