Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.18 . 21 Szász Jenő MPPelnökké választása így csupán azoknak jelentett meglepetést, akik naivitásukban úgy gondolták: a választás szabadságát meghirdető párt soraiban ez a gyakorlat magától értetődő. Tévedtek és könnyedén elbuktak az első vizsgán. Következhet most néhány tanóra a politika – érdek – érdekérvényesítés cím ű tananyagból. vissza Ellentmondásos oktatási reform ÚMSZ Ambrus Attila | 20090318 08:36:55 Vajon mi az oka annak, hogy a diákoknak az iskoláról, tanulásról alkotott véleménye egyre kevésbé pozitív? Uniós látlelet szeri nt, ahogy a tanulók felsőbb osztályokba kerülnek, nőnek a tanárok és szülők elvárásai. A követelmények folyamatos növekedése fokozza a stresszt, s ez utóbbi a teljesítmény akadályává válik. Vajon mi az oka annak, hogy a diákoknak az iskoláról, tanulásról alkotott véleménye egyre kevésbé pozitív? Uniós látlelet szerint, ahogy a tanulók felsőbb osztályokba kerülnek, nőnek a tanárok és szülők elvárásai. A követelmények folyamatos növekedése fokozza a stresszt, s ez utóbbi a teljesítmény akadályává válik. A ke vés sikerélmény végül a diákok kedvét szegi. Így az iskola egyre kevésbé teremt lehetőséget arra, hogy a fiatal megismerje, felfedezze önmaga képességeit, határait, kevés segítséget kap ahhoz, hogy kiteljesedhessen abban, amiben jó. Nem alakulnak ki az al apvető készségei. Egyértelmű, hogy a hazai oktatás reformra szorul. Jól átgondolt és megalapozott reformra. Ám ismét csak rögtönöznek az Oktatási Minisztériumban. A tárca élén húsz év alatt tucatnyian megfordultak már, és léptettek életbe reformokat. A Ca ragiale által is ismertetett módszer szerint: változtattak, de minden maradt a régiben. A tanügy irányítói világosan látták, hogy ez így nem mehet tovább, ám azt egyikük sem tudta megmondani, hogyan lehetne korszerű és hatékony közoktatást meghonosítani z seniképzésre szakosított iskoláinkban. Ahol lassanlassan csak egykét isteni szikrával megáldott diák képes megérteni a magas matematikát, az atomfizikát, a géntechnológiát, a hitech számítástechnikát, elsajátítani az államnyelv archaikus formáját, illet ve nyelvjárásait, az anyanyelv hangtanának bonyolult összefüggéseit. Azaz csupacsupa olyan ismeretet, amelyre mindannyiunknak nap mint nap szüksége van, ugyebár... A többiek? Ők gyorsan elfelejtenek összeadni, nem ismerik a munkavégzést megkönnyítő egyszerű gépeket, fogalmuk sincs arról, hogy a betegségeik oka a higiéniai szabályok be nem tartása, hogy a világhálón nem csupán csevegni és játszani lehet, az iskola vég ére funkcionális analfabétákká válnak, akik az egyszerű olvasott szöveget is képtelenek megérteni. Igaz, ezáltal vegyülhetnek el az engedelmesen vegetáló tömegben. Általuk válik a társadalom olyanná, amilyenné az iskola oktatja, a szüleik nevelik őket: el butult egoista társadalommá. Az Oktatási Minisztérium pedig csökönyösen próbálkozik honorálni az elhülyítő zseniképzés élenjáróit, azokat fizetné jobban, akiknek szerencséjük volt olimpikonokkal foglalkozni, sok esetben csak azért, mert elit iskolákban ta nítanak. És mi van a közoktatás katonájával, a néptanítóval? Ugyan, kérem, az a szánalmasan naiv figura már a múlté. Az a pedagógus, aki ezt nem akarja elfogadni, kis fizetéssel büntettessék! Nos, e szemléletben az elkövetkező években semmi sem fog válto zni, vagy ha mégis, akkor minden marad a régiben. Ám Ecaterina Andronescu minisztersége sem telhet el reform nélkül. Ezért tüneti kezelésnek vetik alá az oktatást: csökkentenék a középiskolások kötelező óraszámát. A tervek szerint törölnének egy testnevel ési, illetve egy idegennyelvórát, és ezzel a kérdés meg van oldva! Így ezentúl már nemcsak az elbutult társadalom idilli panorámája sejlik fel előttünk, hanem az eltunyult társadalomé is. Előképként: tornaóra helyett elhízott gyerekek ülnek a tévé előtt, és a szinkronizált rajzfilmcsatornák hőseitől tanulják az agresszivitást.
