Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.18 . 11 Nemcsak az euróval kapcsolatba n szkeptikus, gyakran beszél arról is, hogy elhibázott az a gazdaságpolitika, amely a multinacionális nagyvállalatoknak több adókedvezményt juttat, mint a hazai kis- és középvállalatoknak, és hogy túlbecsüljük a külföldi tőke szerepét. Mit hoztak a multik Magyarországnak? Bérmunkát. A bérmunka pedig addig van itt, amíg nem talál olcsóbb bérmunkát hasonló teljesítőképességgel, aztán megy tovább. Én nem látom annak a lehetőségét, hogy a nemzetgazdaságot fenntartsuk abból, amit a multik által biztosított bérm unka hoz. Magyarország elmúlt húsz éve klasszikus példa a Kuznets – Williamsonhipotézisre: amikor egy ország a felzárkózás pályájára lép, a fejlett régiók és társadalmi rétegek hamarabb zárkóznak fel mint a fejletlenek, akik leszakadnak. A felzárkózó orszá g társadalma előteremti azt a vagyont, amiből a képzett munkaerőt elő lehet állítani, de a képzett munkaerő bére nem elégséges sem a képzett munkaerő utánpótlásának biztosítására, sem a leszakadó rétegek ellátásának fedezetére. Tehát ez nem működik, ez egy kifulladt modell. Kezdetben óriási hatékonyságnövekedést idéz elő, látszólag óriási gazdasági növekedést eredményez, de ez csak néhány évig tartható. Mi a külföldi tőke alternatívája? A nemzetgazdaság alapjait az úgynevezett komparatív előnyökre kell ép íteni. Azt kell kitalálni, hogy melyek azok a természeti vagy társadalmi tényezők, amelyek ezt a régiót, országot, társadalmat versenyelőnybe hozzák a többiekkel szemben. A mi esetünkben a két nagyon erősen kiugró tényező a víz és a föld. Magyarországnak m ár régen Európa egyik legjobb, legfejlettebb mezőgazdaságával és élelmiszeriparával kellene rendelkeznie. Ez az a terület, ahol verhetetlenek lennénk, mert senkinek sincsenek ilyen jó minőségű földjei. De élelmiszerből túltermelés van Európában. Kukoric ából, meg még néhány alapanyagból. Sok mindenből viszont nincs túltermelés! Magyarországon például harminc évvel ezelőtt 57 ezer hektáron termeltünk rizst, ma kevesebb mint háromezer hektáron, és vesszük a rizst, ahonnan tudjuk, miközben a nagy rizstermelő országok exporttilalmat rendeltek el, mert már a saját lakosaikat sem tudják ellátni. Az élelmiszeripar amúgy is fel fog értékelődni, mert a világ lélekszáma gyorsan növekszik, ugyanakkor a környezetvédelmi problémák miatt csökken az élelmiszertermelő ter ületek nagysága. Tehát a kereslet növekszik, a kínálat pedig csökken. A mediterrán térséget például negyedik éve nagyon komoly erdőtüzek és aszályok sújtják, aminek következtében egy sor mediterrán termék már nem kerül piacra. A spanyol vagy a holland pél da ugyanakkor azt mutatja, hogy ha egy ország technológiaintenzív mezőgazdasági fejlesztésekbe fog, az egész európai piacot meghatározó szereplő lehet. Magyarországnak is itt kéne keresnie a kitörési lehetőségeit. vissza Ant iszemitizmuskonferencia kezdődik Budapesten - ELŐZETES Budapest, 2009. március 18., szerda (MTI) - Antiszemitizmus a jelenkori Európában címmel kétnapos nemzetközi szimpózium kezdődik ma Budapesten. A tanácskozáson, amelyet a Középeurópai Egyetem szervez a budapesti izraeli, amerikai, holland és lengyel nagykövetségekkel, továbbá az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együtt, vitaindító előadások hangzanak el egyebek között az antiszemitizmus németorsz ági és hollandiai megjelenési formáiról. Közvéleménykutatások alapján szó lesz továbbá a lengyelek zsidókhoz való viszonyulásáról, áttekintik a résztvevők a szólásszabadság és holokauszttagadás összefüggéseit, a gyűlöletbeszéd büntethetőségét, az előítél etek és a média szerepét, valamint azt, hogyan lehet fellépni az antiszemitizmussal szemben a politikai színtéren. Aliza BinNoun budapesti izraeli nagykövet a konferenciáról szólva az MTInek azt mondta: tekintettel arra, hogy Magyarországon erősödik az antiszemitizmus, fontos, hogy erre a közvélemény figyelmét is felhívják. vissza
