Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.17 . 20 Az emberi jogokról Szerbiában – A parlament tehetetlensége is akadályozó erő Magyar Szó 20090317 Az új törvények meghozatalának lassú üteme, valamint a meglévő előírások semmibev étele igencsak korlátozzák az emberi jogok megvalósítását Szerbiában. Ez a kijelentés a belgrádi Emberi Jogi Központ tavalyi évösszefoglaló jelentésének tegnapi bemutatóján hangzott el. Vojin Dimitrijević, a belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója szerint jól látható a szerbiai politikai elit igyekezete az európai integráció érdekében, ám a politikusok elmulasztottak néhány olyan lehetőséget, amelyek már előbbre vitték volna az országot az Európába vezető úton. Hozzátette, az átvilágításról szóló törvényt még mindig nem alkalmazzák az országban, pedig a képviselőház már hosszabb ideje elfogadta azt. Ezenkívül továbbra is késik az igazságszolgáltatás átszervezése és megreformálása. Dimitrijević kitért a történelmi egyházak fellépésére a diszkriminációellene s törvény kapcsán. Szerinte az egyházaknak inkább a törvény megszerkesztésében kellett volna részt venniük, mintsem utólag a kormányra gyakorolt nyomással megpróbálni törvényt alkotni. A belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója szerint az egyházak módosítás i javaslataiban elhomályosult az a tény, hogy Szerbiában is érvényesek az emberi jogokat biztosító nemzetközi megegyezések illetve szerződések. – Az a külföldi, akit megsértenek az országban, a Strasbourgi Nemzetközi Bírósághoz fog fordulni, tehát Szerbia ebben az esetben sokkal nagyobb kártérítés fizetésére kényszerülne, mint amennyibe a megfelelő törvények, valamint azoknak a megvalósítása kerülne – jelentette ki Dimitrijević, aki szerint az egyház kitalált veszélyekre támaszkodva próbálta meg leigázni a törvényt. Dina Dobrković, a belgrádi Emberi Jogi Központ szakmunkatársa kihangsúlyozta, tavaly az országban valójában csak 15 új törvényt fogadott el a Szerbiai Képviselőház. Ezek között nem szerepelt az emberi jogi és a civil szervezetekről szóló törvén y. Tavaly számos esetben szenvedtek sérülést az emberi jogok, megnövekedett az újságírók ellen irányuló támadások száma, a polgárokat ismét patrióták és árulók csoportjába osztják, valamint fokozódott a gyűlöletkeltés a parlamentben, emelte ki Ivan Protić újságíró. vissza Sme: A szélsőjobb térnyerésének veszélye Magyarországon (és Szlovákiában) Paraméter.sk 2009, március 17 - 09:09 Nem az első pillantásra jól megkülönböztethető szélsőségesek jelentik a legnagyobb veszélyt Magyarországon (és hasonló módon Szlovákiában), hanem a szélsőségesek és a többiek közötti határok elmosódása - írja a Sme véleményformáló napilap kommentárjában. Magyarországon már néha elhangzanak olyan vélemények, miszerint az országban uralkodó helyz et hasonlít a két világháború közti weimari köztársaság helyzetéhez, amelynek állandó válsága volt az egyik oka a nácizmus színrelépésének, és amelynek tehetetlensége lehetővé tette a fasizmus fellépését. Ezt az összehasonlítást eddig főleg a szélsőjobbold alon hallani, amely nem is titkolja, hogy ez számára pozitív várakozásokat rejt. Szeretnék, ha a mai Magyarország weimari köztársaság lenne, s a demokratikus erők válsága és csődje hozzásegítené őket a hatalomhoz, ahogy az német elődjeik esetében történt. Olykor azonban már a másik oldalon is hallani, olyan emberektől, akik félnek Magyarország weimarizálódásától. Természetesen ez az összehasonlítás nagyon eltúlzott, a magyar gazdaság és társadalom, problémái messziről sem olyanok, mint a weimari államé vol tak, s a magyar szélsőjobb továbbra is aránylag gyenge. Bár képes az olyan cirkusz megszervezésére, mint amit vasárnap tett a Magyar Gárdával, de ez sem változtat a tényen, hogy híveikkel, a rendőrökkel és a turistákkal együtt is alig voltak ötezren. A bud apesti utcák legkeményebb összecsapásai is csak gyenge utánzatai voltak annak, amit rendszeresen látunk Görögországban és nem egyszer a legfejlettebb nyugateurópai demokráciákban is.
