Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.03 . 15 „Világossá vált, hogy a közép- és keleteurópai országokban másmás helyzet alakult ki. Semmi értelme nem lenne, általános következtetéseket levonni a helyzetre vonatkozóan” mondta Ang ela Merkel, német kancellár. A kancellárasszony találkozó előtti rövid és éles véleménynyilvánítása a tervről szétoszlatta azokat a reményeket, hogy az EU elő tudna állni egy közös megoldással a gazdasági válság kezelésére Közép- és KeletEurópában. A kemé ny véleménnyel Lengyelország is egyetértett. „Ha külön tervek elfogadásáról van szó KeletEurópával kapcsolatban, nekünk nincs szükségünk azokra a tervekre” - mondta Mikolaj Dowgielewicz, Lengyelország európai uniós ügyekért felelős minisztere. Hangsúlyozt a, hogy a segítségnek a valós viszonyokhoz kell igazodnia, és „nem szabad arra irányulnia, hogy akadályt vagy egy új falat képezzen az új és a régi tagállamok között.” Az EU figyelmet fordít minden tagállamának pénzügyi és gazdasági fejlődésére, fejtette k i José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „Többet fogunk tenni, de minden esetet külön kezelünk, hogy számításba tudjuk venni a különböző körülményeket” - tette hozzá. Nem kapnak engedélyt a gyorsan felzárkózó új tagok az euró zónához való csatla kozásra Az európai vezetők nem tárgyaltak részletesen a bajban lévő új tagállamok eurózónába történő felvételének felgyorsításáról, hogy ezáltal is elősegítsék gazdasági talpra állásukat. Kijelentették azonban, hogy mindazoknak, akik szeretnék bevezetni a közös valutát, meg kell felelniük a követelményeknek. Barroso elnök elismerte, hogy az eurót „védő eszközként” fogják fel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az a tagállamokon múlik, mikor tartanak csúcstalálkozót az euróról. Hozzátette, hogy a közeljövőben nem számít ilyen találkozóra. „Fontos, hogy eloszlassuk azt az általános nézetet, hogy az EUban már nem mutatkozik meg az együttérzés” - emelte ki Merkel kancellár. „De nem fogunk semmilyen módon engedni a Stabilitási és Növekedési Egyezményből, valamint az euró követelményekből” - jelentette ki. Lengyelország európai uniós ügyekért felelős minisztere az eurózóna néhány tagját hibáztatja. „Mi nem kérünk semmilyen külön feltételt Lengyelország számára. Vannak az eurózónában olyan országok, amelyek finoman foga lmazva is: nem felelnek meg a kritériumoknak” - mutatott rá Dowgielewicz. Nemzetközi pénzügyi szervezetek 24. 5 milliárd eurós felajánlása Pénteken (február 27.) mindeközben a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek bejelentettek egy közös akció tervet, melyn ek keretében a közép- és keleteurópai bank szektort támogatnák, és a reálgazdaságnak nyújtanának hiteleket 24,5 milliárd euró értékben 2009 és 2010 között. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank az elkövetkező két évben 6 milliárd eurós pénzügyi segítséget fog nyújtani „saját beruházások és tőketámogatási eszközök formájában, hogy az ügyfelek megfelelő mennyiségű tőkével legyenek ellátva”. A hangsúlyt „a hosszú távú hitelfinanszírozásra fektetik, hogy ösztönözzék a reálgazdaságnak, ezen belül különösen a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó hiteleket” - jelentette ki a bank. Az Európai Befektetési Bank 5,7 milliárd eurót jelölt ki a kisés középvállalko zások számára nyitva álló hitel lehetőségekre, hogy a közép, kelet- és déleurópai bankok számára hozzáférhető legyen. Még 11 milliárd euró várható 2009 és 2010 között az Európai Unió Gazdasági Fellendítési Tervének keretében, amit az EU vezetői a decembe ri csúcstalálkozójukon fogadtak el. További 2,8 milliárd eurós támogatás elfogadása várható április végéig. A Világbank Csoport szándéka szerint támogatja a hitelügyleteket és a bank szektort, valamint a reálgazdaságot a régióban 7,5 milliárd euró értékben . Vélemények: Nicolas Sarkozy, francia elnök háttérbe szorította a külön alap létrehozásáról szóló magyar kezdeményezést, amellyel a pénzügyi nehézségekkel küzdő keleteurópai országokat lehetne megmenteni. „Fennáll Európa kettészakadásának lehetősége” - ismerte el Sark ozy. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csúcstalálkozó a „szolidaritás és felelősségvállalás” jegyében telt. Ennek értelmében a keleti tagállamok segítséget fognak kapni, ha szükségük lesz rá, de ez azt is jelenti, hogy megfelelő költségvetési gazdálkodást kell folytatniuk. Emlékeztetett arra, hogy 2008 decemberében Franciaország elnöksége alatt már elfogadtak egy 25 milliárd eurós alapot, hogy szükség esetén az egyes országokban be tudjon avatkozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi pénzügyi szerv ezetek, mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank készen álltak a beavatkozásra ott, ahol szükséges. „Rendelkezésünkre állnak a jelenleg szükséges eszközök, hogy megbirkózzunk a keleteurópai helyzettel” - mond ta Sarkozy. A felelősségvállalással kapcsolatban Sarkozy arra hívta fel a figyelmet, hogy a keleti EU tagállamoknak kötelességük teljesíteniük az ún. „konvergencia feltételeket” mielőtt az euró zónához csatlakozhatnának. Kijelentette azonban, hogy nincs sz ükség a közös valutához való csatlakozásuk felgyorsítására, azon az alapon, hogy: „Nem tudom, majd meglátjuk.”
