Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.14 . 12 Mintha a régi szocializmusba mennénk vissza Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda vezetője arra mutatott rá, hogy a 8000 milliárd forintos uniós támogatási lehe tőségből eddig 230250 milliárd forint kifizetés volt, ami nem elégséges. Fel kell pörgetni a rendszert – hangsúlyozta a szakember. Szerinte a 8000 milliárd felett rendelkező Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek ebben a helyzetben szinte „lángolnia” kellene, h a azonban az ember ellátogat az ügynökséghez, akkor mégis olyan, mintha a „régi szocializmusba” menne vissza. Esőssy Zsombor sok változást látott szükségesnek az állam közreműködő szervezeteiben is, mert szerinte ezek ma inkább hivatalként állnak az ügyfel ekhez és nem szolgáltatóként. Azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi helyzetben jó helyre menjenek a források. Lassú a pályázatok átfutása Jójárt Ferenc, egy gyógyszereket forgalmazó cég tulajdonosügyvezetője a konferencián saját tapasztala tait megosztva elmondta, hogy 2007 óta négy pályázatot nyertek összesen több mint 200 millió forint értékben, de ebből a pénzből még csak 20 millió forint érkezett meg. Szerinte lassú a pályázatok átfutása, merev a szerződési rendszer, nem koherensek a pál yázati kiírások és a bizonytalanság sokáig leköti az önerőt, mert addig nem mernek új pályázatot beadni, amíg nem látják, hogy nyertek vagy az elutasították a pályázatot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályázati pénz kevesebbet ér, mire beérkezik, eg yrészt az inflációs nyomás, másrészt a forint mostani árfolyamesése miatt. Az államnak is terhet kell vállalnia Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere az önkormányzatok uniós pályázati lehetőségeiről azt mondta, lehetetlen, hogy az önkormány zatok egyszerre tudják kiegészíteni a működési forrásokat, melyeket az államtól nem kapnak meg, másrészt pedig biztosítani tudják a fejlesztésekhez szükséges önrészt. A két cél együtt nem megoldható, valamelyiket az államnak kell vállalnia, ha ez nem lehet az európai uniós forrásokhoz szükséges önrész, akkor a működést biztosító rész lehetne - hangsúlyozta. Szerinte ugyanis a mostani helyzetben az az ellentmondás alakult ki, hogy azok az önkormányzatok képesek a források igénybevételére, amelyek egyébként i s több pénzt tudnak előteremteni közterületi fejlesztéseik megvalósítására. Növekedés és egyensúly! Vereckey Zoltán, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, az utóbbi négy évben 800840 milliárddal nőttek a vállalkozók terhei, amivel szemben 1400 milliárd forintos gazdaságfejlesztési uniós forrás áll. Vereczkey kifejtette: 2004től kezdődően indult be az a folyamat, amely rendszeresen tehernövelő tételeket vezetet be. 2005ben – fogalmazott – 100 milliárdos batyut kaptak a válla lkozók. 2006ban csak 40 milliárddal nőttek tovább a terhek, így – tette hozzá a kamara elnöke – összesen 840 milliárdot vontak el közel négy év alatt. Rámutatott arra is, hogy a környező országokhoz képest nekünk a legmagasabb az adórendszerünk, ami tulaj donképpen az aranytojást tojó tyúk leölése. Vereczkey Zoltán nyomatékosította, hogy csak az minősül gazdaságfejlesztésnek, ami munkahelybővítéssel is együtt jár. Kitért a versenyképesség energia felhasználásával kapcsolatban arra is, hogy a környező orsz ágokhoz képest nálunk a legmagasabbak az árak, ami például a gázolaj esetében, azt üzeni: ne nálunk tankolj, ne nekünk fizess jövedéki adót. Hova jutottunk a versenyképesség tekintetében? – tette fel a kérdést a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök e. A 29. helyen voltunk 2002ben – mondta – , mostanra a 62re estünk vissza. Véleménye szerint feladtuk a gazdasági növekedést a hiánycélok teljesítésének érdekében. Szerinte az utóbbi években a hiánycél érdekében feláldozták a növekedést, miközben folyama to san nőtt az államadósság is. Egyensúlyfetisizálás történt, holott csak a növekedésből származó többletet lehet egyensúlyra fordítani – hangsúlyozta.