Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.13 . 28 kérdése. Ma már Barroso szerint az időközben szárba szökött harmadik – foglalkoztatási és szociálpolitikai – problémakör jelenti a legfontosabb közös témát. „Az elbocsátási hajlam, a munkanélkü liség növekedése ijesztő, és a helyzet azonnali újragondolását igényli” – mutatott rá, úgy vélve, hogy el kell érni egy olyan helyzetet, amikor a cégek első reflexe nem az elküldés, hanem az át- és/vagy továbbképzés. „Nem munkanélkülivé, hanem képzettebbé kell tenni az embereket, hogy amikor majd elmúlik a válság – mert egyszer ez is bekövetkezik majd , akkor kéznél legyenek” – jegyezte meg, és utalt rá, hogy éppen mindezek miatt is kezdeményezte a Bizottság a cseh EUelnökségnél, hogy a májusi prágai info rmális csúcstalálkozót mindenekelőtt a foglalkoztatás kérdésének szenteljék. Végül, a negyedik fő válságterület a Bizottság elnöke szerint a globális válságkezelés – a „G20folyamat” – mikéntje. A G20ak és a globális ügykezelés dilemmája A válság glob ális kezelése a Bizottság elnöke szerint továbbra is európai prioritás. „A válság nem tőlünk indult, hanem külső, globális hatások generálták, cserébe ma már mindenkit érint” – emlékeztetett. Hozzátette: Európa a maga részéről pozitívan állna ahhoz, ha glo bális – de legalábbis „G20as” – szinten bizonyos ügykezelési („globális kormányzati” – „global governance”) mechanizmusok is intézményesülnénk. A mindezek lehetséges mikéntjét firtató BruxInfokérdésre válaszolva utalt arra, hogy „például ma nincs semmil yen nyomon követési mechanizmus a G20keretek között elhatározott intézkedésekre, még csak egy közös titkárság sem létezik”. Az EU, éppen a tervbe vett intézkedések végrehajtását szavatolandó, kész lenne együtt élni ilyen mechanizmusokkal, ám – tette hozzá , akadnak a körben olyan országok is, amelyek egyelőre elviideológiai alapon idegenkednek bármilyen „globális szervezet” elismerésétől. Átmeneti megoldás lehetne legalább a már létező intézmények – a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – szervezetének megújítása, megerősítése is – tette hozzá. vissza „Veszteség Európa számára” – Zoran Đinđićre emlékeztek Szerbia szerte Magyar Szó 20090313 Hat évvel ezelőtt március 12én 12.25kor mesterlövéspuskából két találat érte Zoran Đinđić kormányfőt a kormányépület előtt. A baleseti osztályon hunyt el. Mirko Cvetković kormányfő, a kormány tagjai és több miniszter tegnap a gyilkos merénylet színhelyén hajtott fejet, valamint fejezte ki tiszteletét egy perces néma csenddel és ko szorúzással. A belgrádi Újtemetőben virágot helyeztek el és gyertyát gyújtottak a meggyilkolt kormányfő családtagjai – édesanyja Mila Đinđić, leánytestvére Gordana, felesége Ružica és fia Luka – , valamint koszorút helyeztek el Boris Tadić államfő vezetésév el Szerbia legmagasabb rangú vezetői, a Demokrata Párt vezetősége, illetve más pártok képviselői is. Zoran Đinđić sírjánál tiszteletükkel adóztak egykori kormányának tagjai is. Mint azt Zoran Živković volt kormányfő megjegyezte, Đinđić halála olyan civiliz ációs veszteséget jelent, amelyből Szerbia nem fog egyhamar kilábalni. – Szerbia jövőbeli képét Európában látta az összes nagy reformer – jegyezte meg ugyanakkor Mirko Cvetković szerb kormányfő tegnap az Ötlettel és élettel című Zoran Đinđić hagyatékából álló kiállítás megnyitóján. A Liberális Demokrata Párt képviselői több ezres tömeg kíséretében a hagyománnyá vált Sétával Đinđićért rótta le tiszteletét a kormányfő emléke előtt, majd megkoszorúzták a merénylet színhelyét. Jelko Kacin, az Európai Parlame nt szerbiai jelentéstevője az évforduló alkalmából megjegyezte, hogy még nincs felderítve a merénylet politikai háttere. – Szerbia 2003. március 12én megtorpant és azóta is csak lassan halad előre. De a legjobban az aggaszt, hogy nem derült fény a merény let hátterére és nem tud róla semmit a nyilvánosság. Đinđić halála veszteség Európa számára is – mondta Kacin. vissza
