Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.03 . 8 Ha Budapest követelését több keleteurópai állam is támogatná, nehéz lenne határvonalat húzni azok között, akiknek valóban szükségük van a segítségre, illetve akik ezt c sak felelőtlenségük eltakarására használják fel - mutat rá a konzervatív újság. Hozzáteszi: a szolidaritás közös szabályainak az alkalmazására van szükség. A cseh üzleti körökhöz közel álló Hospodárské Noviny szerint az Európai Unió legnehezebb idejét éli , s legalább három nagy próbatételben kell helytállnia. Az első a gazdasági nacionalizmus. Franciaország és Olaszország olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a nemzeti piac védelmét szolgálják. KözépEurópa joggal tiltakozik ez ellen. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy az Európai Bizottság hivatalnokai egyedül képesek lennének Párizs és Róma megbüntetésére. A második próbát az állami csődök és az euró jelentik. Írországra, Görögországra és belátható időn belül Olaszországra is várhatóan állami cs őd vár, annak ellenére, hogy tagjai az euróövezetnek. Minden csőd súlyos csapás lenne az euró számára, így valószínű, hogy a többiek ezt nem engedik meg, és fizetni fognak. "A harmadik próba: Európa tömbökre való felosztása és KözépEurópa megmentése. Gyu rcsány Ferenc óvott az új vasfüggöny kialakulásától. A magyar kormányfő ugyanakkor intenzíven dolgozik ennek létrehozásán, amikor uniós segítséget kér az összes posztkommunista ország - benne Csehország - számára. Ezek joggal védekeznek. Gyurcsány ugyanis a segítség megszerzésére irányuló kétségbeesett igyekezetében túszokká teszi, és ezzel veszélyezteti őket. A gazdagabb országok, ismét Németországgal az élükön, tudják, hogy legalábbis a magyarokat és a letteket meg kell majd menteniük. A sorsukra hagyni ő ket azt a nagy kockázatot jelenti, hogy színre lépnek a populista kormányok, és megnyílik az út az orosz befolyás előtt" - áll az MTI lapszemléjében. vissza Fejlesztések Székelyföldön. Vagy mégsem? Kitekintő - Ádám Rudolf 2009. március 2., hétfő Utóbbi hetekben hirtelen felkapott témává vált Székelyföld helyzete, az autonómia kérdése a romániai román politikai elit soraiban is. Sokszorosára nőttek a mindezidáig ritkaságnak számító neves román politikusok székelyföldi útjai , villámlátogatásai és ezzel párhuzamosan a sajtóvisszhangok, televíziós vitaműsorok is figyelemmel követték az eseményeket. A politikusok pedig nem is fogták vissza magukat a reménykeltő ígéretekben, gyakorlatilag aki csak Székelyföldön járt ígért valamit , akadt aki korházfelújítást, más gyógyfürdőépítést, turisztikai fejlesztéseket, megint más pedig jobb és korszerűbb utakat, fejlett infrastruktúrát. Egy biztos, Székelyföld nem tartozik a legfejlettebb régiók közé Romániában és a befektetők számára sem a legvonzóbb. Egy régió gazdasági életének előmozdításához viszont befektetőkre, munkahelyteremtő beruházásokra és versenyképes infrastruktúrára van szükség. Infrastruktúra terén pedig egész Románia nagy hátrányban van a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) legutóbbi éves versenyképességi jelentése alapján. A világ 134 országát átfogó elemzés szerint Románia infrastrukturális állapotának csak a 105. helyezés felel meg ebben a rangsorban, míg a szintén régióbeli Csehország az 50. helyen áll e tekintetbe n. A román kormány honlapján eközben az idei költségvetés három fő prioritása egyikeként kiemelt helyen szerepelnek a masszív infrastrukturális beruházások, melyek célja új munkahelyek létrehozása és a régiek megőrzése. Viszont ami Székelyföldet és Erdélyt il leti, Radu Berceanu, a régiúj szállításügyi miniszter furcsa kijelentéseket tett nemrégiben. Többek között azt mondta, hogy “soha nem volt prioritás az autópályaépítés, legfeljebb csak a politikai nyilatkozatok szintjén”, máskor pedig a jelenlegi BrassóBors útvonalon épülő erdélyi autópálya kivitelezőjével való szerződés felbontását helyezte kilátásba, ha nem sikerül újratárgyalni a szerződési feltételeket. Az tény, hogy autópályaépítésre a szükséges összegnek csak harmada van elkülönítve a 2009es költ ségvetésből, az eredetileg 2 milliárd euró helyett mindössze 750 millió eurót irányoztak elő erre a célra, úgy, hogy még egyetlen szakaszt sem adtak át a 2004 óta épülő autópályából. A csigalassúsággal haladó autópályaépítések mellett Hargita és Kovászna megyéknek útépítésre kihelyezett költségvetési forrás összesen sem éri el a Kolozs megyei hasonló tételt, mely egyáltalán nem nevezhető pozitív diszkriminációnak vagy erőteljes székelyföldi fejlesztéseknek.