Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 20 keretbe. Különösen, hogy a legfontosabb makrogazdasági eszköz, a költségvetés megmaradt nemzeti hatáskörben – mutat rá. A bizottság elnöke szer int ugyanez igaz a keleteurópai országokra is. „Magam is ott voltam a kilenc keleteurópai kormányfő március 1jei találkozóján. Beszélgetésük üzenete világos volt: nem lehet szó ezen országok egybemosásáról” – jegyezte meg, és példaként utalt arra, hogy „egészen más Észtország és Lettország, vagy Szlovákia és Magyarország helyzete”. Ha a térség nem is homogén, de jelen vannak több országban azonos problémák, amelyek a régi tagállamokat is közvetlenül érintik – ismerte el Barroso. Idesorolható például a m agas kockázatú keleti országba kihelyezett osztrák, belga vagy svéd hitelek sorsa, és ezekkel a szükséges időben és helyzetben foglalkoznak is. De az aligha segítene, ha negatív forgatókönyveket feltételezve már előre nyilvánosság előtt tervezgetnék őket – tette hozzá a bizottság elnöke. Barroso tagadta, hogy az EU lemaradásban lenne a problémák kezelésében. Szerinte az Egyesült Államok az, amelyik a tavalyi elnökválasztás miatt több lépést is csak a hasonló európai intézkedések után kezd megtenni. Egy sor európai keretprogram már az asztalon van – a pénzügyi szolgáltatások európai felügyeletétől a „mérgezett” banki aktívák kezelésén át a kiemelt gazdasági szektorok támogatásáig – , miközben intenzív gondolkodás folyik a foglalkoztatási következmények kézben tartásáról is. Ez utóbbi lesz a májusi prágai informális EUcsúcs fő témája. A keretek tehát kirajzolódtak, a javaslatok megszülettek, az intézményeken, az eljáráson nem fog múlni, most „minden a politikai akarattól függ” – véli Barroso. Szerinte már most sok jel arra mutat: erősödik a felismerés, hogy az integrációs keretek jobb kihasználásával, az egységes piac erősítésével lehet a legeredményesebben kilábalni a válságból. Szolidaritás az új tagokkal szemben Az Európai Bizottság elnöke tagadta, hogy EUrészről nem mutatnak elég szolidaritást az új tagállamok irányába. Szerinte a Magyarországnak, Lettországnak eddig adott pénzügyi támogatás – amelyhez hasonlót most készítenek elő Románia számára is – , valamint az uniós segélyalap 25 milliárd euróra bővít ése ennek kézzelfogható jele. A Világgazdaság azon megjegyzésére, hogy sokat segíthetne az Európai Központi Bank eszközeinek az eurózónán kívüli országokra történő kiterjesztése is, Barroso már kitérően felelt. „A bizottság eddig is gondosan ügyelt az EK B függetlenségének tiszteletben tartására, most sem kíván ezen változtatni” – mondta. Fóris György, Brüsszel vissza EBRD: nincs összeomlás a régiónkban Világgazdaság 20090312 Óvatos derűlátás. Elkerülik a fizetésképte lenséget és gyorsan talpra állnak a globális válságot követően a kelet- és középeurópai országok – nyilatkozott Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Mirow – és a legfrissebb GDPadatok – szerint jelenleg valóban komoly r ecesszió van a térség számos országában, de emiatt még nem lehet összeomlásról beszélni. A helyzetet ugyanakkor a jelek szerint az EBRD vezetőjén kívül a gazdasági szereplők jelentős része sem látja reménytelennek: a Thomson Reuters és az osztrák OeKB bank közös felmérése szerint a cégek, különösképpen pedig a bankok többsége nem tervezi tevékenységének komolyabb leépítését régiónkban. Kelet- és KözépEurópa gazdaságának komoly alapjai vannak, és hiszünk abban, hogy a válság a térséget legfeljebb megrázni t udja, de legyőzni nem – fogalmazott Mirow a London School of Economicsban tartott előadásában. Az EBRD elnöke külön hangsúlyozta, hogy a hiteláramlás fenntartása kulcsfontosságú, és hogy a nemzeti határok közé való visszavonulás nemcsak a forráshiánnyal kü szködő kelet- és középeurópai országokra nézve veszélyes, de a nyugati gazdasági növekedést is alááshatja. Az ukrajnai helyzetről ugyanakkor Mirow is elismerte, hogy ez a régió leginkább problémás kérdése, ráadásul a gazdasági bajokat csak súlyosbítja a p oltikai belviszály Viktor Juscsenko államfő és Julija Timosenko miniszterelnök között. Az EBRD álláspontja egyébként világos északkeleti szomszédunkkal kapcsolatban: az ország pénzintézetei csak akkor számíthatnak a fejlesztési bank támogatására, ha Kijevn ek sikerül megegyeznie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a korábban megnyitott, majd a túl nagy – 5 százalékos – ukrán költségvetési hiánycél miatt befagyasztott 16,4 milliárd dolláros hitelkeret feloldásáról.
