Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 16 javítani – , hanem azért, mert nem rendelkezik sem a ko rszerű, versenyképes technológiával, sem azokkal a képességekkel, amely a technológiák beszerzéséhez, fejlesztéséhez és alkalmazásához szükségesek. Nincs életképes kapcsolat a magyar tudomány és a magyar gazdaság között. A tudományos tevékenység túlnyomó r észe olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek nincs közük a magyar gazdaság szükségleteihez, a magyar gazdaság pedig nem ad elégséges hátteret, alapot az eredményes K+F+I kibontakozásához. És itt eljutottunk a gond velejéhez éppúgy, mint a modern gazdasá g növekedéselméletének alaptételéhez, nevezetesen az állam nélkülözhetetlen szervező – nem csak szabályozó, ellenőrző, hanem szervező – szerepéhez. A rendszerváltást követő években az államigazgatás két irányból is komoly támadás célpontja lett. Egyrészt, mint a Kádárkorszak végrehajtója és kiszolgálója, erkölcsi tekintélyének összeomlását volt kénytelen elkönyvelni. Másrészt, az akkor még világszerte divatos elmélet szerint mennél kisebb az állam és mennél nagyobb a piac szerepe, annál jobb. A végeredmén y a magyar államigazgatás szellemi és erkölcsi kiürülése lett. Ma már az államigazgatás alkotó képességének teljes hiányát a Bumácskaország világával, az adó- munka, oktatás, mezőgazdaság, egészség, önkormányzat- és jólétügyi szabályozás havonta válto zó rendeleteivel, az esztelen túlszabályozással, a polgárok megnyúzásával és mindennapi bosszantásával próbálja kendőzni. A bírói kar elméleti görcsökkel küszködő, értelmezhetetlen, de a társadalom elvárásainak semmiképp sem megfelelő döntéseitől az MNB bi zarr monetáris politikáján át a rendőri tehetetlenségig, az ostoba bürokrácia hínárjai elfojtják a nemzet alkotó erejét ahelyett, hogy azt sikerre vinnék. Azok figyelmébe, akik ezt az értékelést valamiféle kirohanásnak tekintik, a következő ellenpéldát ajá nlom. 2005ben, tehát mindössze négy éve, a portugál kormány felfigyelt azokra a tanulmányokra, amelyek kimutatták Portugália szél, nap- és vízellátottságának kiaknázatlan jelentőségét. Eldöntötték, hogy Portugália, NyugatEurópa hagyományosan legszegénye bb rokona, tíz éven belül Európa legelső alternatívenergiatermelő országa lesz. Nem kellett tíz évet várni. Ma már Portugália kitettsége a karbonalapú energiahordozóknak a legalacsonyabb az EUban, Portugália legszegényebb területén, az Alto Minho domboko n magasló szélturbinák már 530 GWh áramot, Portugália egésze 2740 MW villanyáramot termel a szélturbinák segítségével, amely jövőre megduplázódik, 2020ra pedig eléri a 8500 MW szintet. Amarelejában, ahol naponta éves átlagban hét óra napsütés van, a napko llektorok már 30 000 háztartás teljes energiaellátását biztosítják. A mintegy 12 millió tonna CO2kvótája, amely kibocsátását ez a beruházás megtakarít, eladható a jelenlegi 8,50 euró/tonna áron az európai piacon. Ennek köszönhetően az energia fogyasztói ára a fosszilis energiahordozók által termelt villanyár alá kerül. Összességében 2020ra Portugália villanyáramszükségletének 61 százalékát a szél, a nap és a víz adta lehetőségekből fogja kielégíteni, megteremtve több tízezer jól fizető állást, és az ahh oz szükséges berendezéseket gyártó Európában vezető iparágat, amely már mára is több mint ezer munkahelyet hozott létre, nem beszélve a kapcsolódó K+F tevékenységről. A portugál tudósok és mérnökök most a tenger hullámzásából kinyerhető energia termeléséne k fejlesztésén dolgoznak, abban bízva, hogy ezen a területen technológiai világelsők lesznek. Mindennek a megszervezése és kivitelezése a portugál államigazgatás munkáját dicséri. Hol tud a magyar állam az elmúlt húsz évben ilyesvalamit felmutatni? Sehol. Pedig ez, és nem az ostoba szabályok véget nem érő fogalmazgatása lenne az okos és hatékony állam feladata. Ebből és nem a járulékok, az áfa ideoda tologatásából vagy a szociális ellátások megnyirbálásából képződik a gazdaság növekedése. A magyar közbesz édben bajunk forrása a politika. Tévedés. Bajunk forrása a mindent ellepő és megfojtó, öncélú bürokrácia. A tényleges reformok az államigazgatás radikális átalakításával, a biztos, de meddő hivatalnoki lét beszüntetésével kezdődnek. vissza Megkoszorúzták a budapesti Sevcsenkoszobrot www.umdsz.uz.ua /zakarpattya.net.ua/UKRINFORM 2009.03.11. Budapesten ünnepélyes keretek közepette megkoszorúzták Tarasz Sevcsenko szobrát. Ezzel vette kezdetét az a rendezvénysorozat, amelynek keretében országszerte méltatják a nagy ukrán költő születésének 195. évfordulóját. A szobornál — amelyet 2007ben avattak fel Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő részvételével — koszorúzott Jaroszlava Hartyá nyi, az Ukrán Országos Önkormányzat elnök asszonya és Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete is. Az ünnepségen megjelentek az országos és a helyi ukrán önkormányzatok, az ukrán nagykövetség, az ukrán és a magyar értelmiség képviselői.
