Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.11 . 29 „A Nyergestető a Csíkimedence déli részén, Kászonújfalutól keletre és Lázárfalvától nyugatra helyezkedik el, 875 m magasságban. Számtalan vér es ütközet helyszíne volt már a tatár és török betörésekkor is. Az 1948 – 49es szabadságharcban a vesztes segesvári ütközet után Gál Sándor tábornok megpróbálta összegy ű jteni, átszervezni a maradék csapatokat.” A mondatban száz évnyit ugrik az idő, ellenke zőre változnak az égtájak, de végülis nem ez a lényeg, hanem maga a tény: érkezik a magyar államfő és mint a mágnes, valószín ű újból magához vonza Traian Băsescu államelnököt is. Ha pedig ez így történik, akkor a magasszint ű román – magyar kapcsolatok aligh anem bekerülhetnek valamiféle diplomáciai rekordkönyvbe, hiszen a két szomszédos ország elnöke röpke fél esztendő leforgása alatt harmadszor találkozik, és erre a történelem folyamán aligha volt példa. Ráadásul a két államfő legújabb viszontlátásának célj aiban minden bizonnyal van egy kis hasonlóság: Sólyom László a magyar nemzeti kapcsolatokat igyekszik erősíteni a székelyeknél, Traian Băsescu pedig a románság nevében teszi ugyanezt, miközben beszédeikben nyilvánvalóan kitérnek majd az 1848as forradalom közös szabadságeszményeire, Kossuth és Bălcescu néhány olyan mondatára, amelyeket ilyenkor idézni ildomos. A kommunikációelméletben metakommunikációnak szokás nevezni azt a modellt, amely szavak nélkül is képes megfogalmazni valamiféle üzenetet. Nos, vasá rnap mindketten ezzel a módszerrel is üzennek: Băsescu jelenléte azt igyekszik sugallni, hogy lett légyen szó bármilyen magyar ünnepről, annak helyszíne Romániában van, Sólyom ittléte pedig arra utal: hiába sodorták az idők változásai Romániába a helyszínt , ami itt megesett, az mégiscsak az egész magyar nemzet történelmének elszakíthatatlan része. 2008 októberében Csíkszeredában mindketten elítélték a kommunizmust, 2009 februárjában Budapesten ketten kétféleképpen nyilatkoztak az önállóságról, és alighanem 2009 márciusára nem marad más hátra, mint hogy Csíkszeredában újból közösen szóljanak arról az európaiságról, amely mindkét ország jelenejövője, és amelynek néhány csírája már a százhatvanegy esztendővel ezelőtti múltban is megjelent. Amennyiben, termés zetesen, a hét végén nem ű z tréfát senkivel sem ezúttal a diplomácia ördöge, és valóban létrejön a sebtében összehozott találkozó. vissza Álmok és realitások ÚMSZ Bíró Béla | 20090311 06:42:45 Érdekes fordulatot vehetne a román politika, ha a napokban felröppentett ötlet nyomán, miszerint Băsescu elnök kihívója Nagyszeben polgármestere, Klaus Johannis lehetne, egy – romániai Obamának is nevezhető – német nemzetiségű állampolgár venné át a román állam legfőbb képviselőjén ek szerepét. Érdekes fordulatot vehetne a román politika, ha a napokban felröppentett ötlet nyomán, miszerint Băsescu elnök kihívója Nagyszeben polgármestere, Klaus Johannis lehetne, egy – romániai Obamának is nevezhető – német nemzetiségű állampolgár ven né át a román állam legfőbb képviselőjének szerepét. Johannis kitűnően alkalmas lehetne arra, hogy személye körül a politikai elit egy új nemzeti mitológiát alakíthasson ki. Ennek már voltak kezdeményei. S meglenne a történelmi alapja is. A németek soha n em jelentettek a román nemzeti közösségre és a román államra nézve igazi veszélyt. Ráadásul a magyar állam 19. századi magyarosítási politikája a szászokat és a románokat (akik között azért feszültségek is kialakultak, lásd Rebreanu Ion című regényének le gelővitáit) egy táborba terelték. 1848ban a románok és a szászok közösen utasították el Erdély Magyarországgal való egyesítését, s bár a kiegyezést (joggal) ellenük is irányuló szövetségként értékelték, az első világháború végére ismét egy táborba kerülhe ttek. A szászok (a sváboktól eltérően) üdvözölték Erdély Romániához való csatolását.
