Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.11 . 23 Ennek a robusztus bővülési periódusnak azonban most vége szakad – mutat rá a Münchenben kiadott Süd osteuropaMitteilungen című folyóirat. A cikket író Kirk Mildner, a német KfW fejlesztési bank balkáni megbízottja a várható visszaesést elsősorban a térség legfőbb exportcikkei (Bosznia esetében az acél) iránti külföldi kereslet zuhanásával indokolja. A g azdasági válság február végén a szarajevói parlamentbe is beköszönt, amikor feldühödött rokkantak és háborús veteránok hatoltak be az ülésterembe. A honatyák éppen az állami kiadások (köztük a jóléti és szociális tételek) lefaragásáról készültek szavaz ni, hogy mérsékeljék a költségvetés egyre növekvő hiányát. Az ülést az incidens miatt be kellett rekeszteni. "Országunk válságban van – ismerte el Fuad Kasumovic, a szarajevói kormány pénzügyminiszterhelyettese a brit hírügynökségnek nyilatkozva. – Egyr e több ember veszíti el az állását, az ipar nem jut megrendelésekhez, a hitelek révén történő finanszírozás pedig egyre drágul. Politikusainknak rá kell ébredniük, hogy a válság elérte Boszniát, ezért keresnünk kell az ebből kivezető lehetséges utakat – má skülönben káoszba süllyedünk, amelynek ki tudja, mi lesz a vége." Kevésbé látványosan, ám annál kitartóbban nyomul előre Boszniában, pontosabban annak nagyobbik entitásában, a BosnyákHorvát Föderációban az iszlám fundamentalizmus. Szarajevóban, amely eg ykor "a Balkán Jeruzsáleme" jelzőt viselte a vallási sokszínűség és tolerancia okán, ma még viszonylag kevés férfit látni az utcán buggyos, törökös nadrágban és mellig érő szakállal, miként a csadort viselő nők látványa sem mindennapos. Ám két évvel e zelőtt az iszlám vallású bosnyákok bő három százaléka – ez mintegy 60 ezer férfit és nőt takar – vallotta magát a vahhábizmus (egy különösen szigorú iszlám felekezet) követőjének. További tíz százalék pedig nyíltan rokonszenvezett az erkölcsök jámbor őreiv el, akik még a mecsetben is elkülönülnek a többiektől. Ma a vahhábiták szabják meg az öreg szarajevói muzulmánoknak, mi "haram" és mi "halal" (rossz és jó) – mintha a hívő bosnyákok évszázadokon át egy tévhit követői lettek volna. Ezellen tiltakozva a Császármecset imámja átmenetileg minden hívő előtt bezárta az imaház kapuit – első ízben a mecset csaknem 450 éves történetében. A kultúrharc az interneten is dúl. A Studio Din (arabul: vallás, hit) honlapján a hívők megtudhatják: muzulmánok számára til os a zene, hangszerek hallgatása pedig bűn. A dohányzás szintúgy tilos. Aki takarítóként dolgozik olyan bankban, amely kamatot szed a kölcsön adott pénz után, az segédkezet nyújt a bűn elkövetéséhez. Ugyanez vonatkozik a bárokban és bordélyokban dolgozó ta karítónőkre. A német belső elhárítás figyeli a Studio Dint, mivel azt németországi bosnyák emigránsok is látogatják. A szolgálat októberi jelentése szerint az iszlamista honlapról, amelyen nyíltan folyik a vita a dzsihádról, a "hitetlenek" elleni sze nt háborúról, a nyomok rendre a szarajevói Fahd király mecsetbe vezetnek. Ennek imámja, Nezim Halilovic rendszeresen uszít Izrael és a zsidók ellen. A gázai offenzíva idején "emberalakot öltött állatoknak" nevezte az izraeli katonákat, akik "koncentrációs táborrá" változtatták a Gázai övezetet. "Potenciálisan halálos vírusna k" minősíti a vahhábiták tanait Resid Hafizovic, a szarajevói egyetem iszlám fakultásának professzora. A boszniai szövetségi rendőrség főnöke pedig "iszlamista előjelű terrorizmus" veszélyéről beszélt a Der Spiegelben. Esad Hecimovic arra utaló jeleket e mlített, hogy öngyilkos merénylők megkezdték robbanóövek beszerzését. "Mindenük megvan ahhoz,
