Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.11 . 13 300 millió euró van előirányozva, de szerintem még ennél többet is fognak kapni. Én viszont már gyűjtöm az egymást követő szállítási miniszterek nyilatkozatait, akik ugya n mind elismételik, hogy probléma van ezzel a sztrádával, nincs pénz, rossz a szerződés, de végül mindegyik beismeri, hogy tovább kell folytatni. És ez így van, kellene hogy legyen Romániának végre egy autópályája, hisz a korábbi évek szállításügyi miniszt ereit mind a nagyotmondás jellemezte. Mindegyik különböző variánsokkal állt elő, hogy az északerdélyi és a délerdélyi mellett legyen egy – számunkra amúgy ígéretesen hangzó – Marosvásárhelyről a Székelyföldön át Jászvásárig épülő harmadik sztráda is. Eze k mind nagyszerű kezdeményezések, csak éppen meg is kellene őket valósítani. Én most úgy látom, a legnagyobb esélye a megépülésre az északerdélyi pályának van; a délerdélyit uniós pénzekből építik, de ott a lemaradás óriási, így kevés az olyan projekt is , amire pénzt is adnának. Én optimista alkat vagyok, szerintem az év végére át kellene hogy adjanak legalább 42 kilométert, és a nagyviaduktot befejezzék Berettyószéplak mellett. Vásárhelyig viszont mindenképp le kellene hozni ezt az autópályát, mondom ezt azért is, mert látok olyan mozgolódásokat, amelyek szerint a Marosvásárhely – Brassó közötti szakaszokat már nem építenék meg. n Ezzel arra utal, hogy Radu Berceanu Aranyosgyérestől Brassó felé koncessziós szerződés keretében kívánná tovább építtetni a sztrádát, vagy inkább arra, hogy az északerdélyi pálya nyomvonalát egyes hírek szerint Aranyosgyérestől inkább Szászsebesen keres ztül, Szeben felé térítenék el, hogy ott a 4es korridorral találkozva fusson tovább Bukarestig? Ennek a veszélye annak ellenére is fennáll, hogy a Bechtellel kötött szerződés igen kemény, tehát szerződésbontás, illetve a szerződés egyoldalú felmondása es etén Románia nagyon sokat kellene hogy fizessen a Bechtelnek. A módosítási törekvések ettől függetlenül benne vannak a pakliban, ezért kell ott lenni, és ahogy azt az RMDSZ 1994 óta szorgalmazza, továbbra is mondjuk, Romániának szüksége van az északerdély i autópályára. Ezt a sztrádát meg kell építeni. n Mi az oka a munkálatok folyamatos csúszásának? Több oka van. Leszögezem, annyira nem ástam bele magamat a Bechtellel kötött szerződésbe, hogy ennek alapján meg tudjam ítélni, ez rossze vagy jó szerződés, de az az érzésem, hogy a román állam köthetett volna jobb szerződést is. A megállapodás például kimondja, hogy van egy bizonyos, az amerikai Eximbank által biztosított rész, de az nem munkálatokra vonatkozik, hanem olyan gépek és bizonyos anyagok más térs égekből való beszerzésére, amelyek a cégnek megfelelnek, míg a többi anyagi fedezetet az állami költségvetésből vagy kölcsönből teremtik elő. Valószínűleg lehetett volna egy olyan koncessziós megoldási módot találni, amely jobb lett volna Romániának. A csú szás másik oka politikai eredetű is, hisz ezt a szerződést 2004ben kötötte meg a szociáldemokrata kormány, az utolsó száz méterén, majd jött az új kormány, és az új miniszter legalább egy évig húzta az időt a szerződés tanulmányozásával; ennek eredményeké nt lefaragott ugyan egy kicsit a költségekből, de a munkálatok álltak. Aztán jött a másik szállításügyi miniszter, ő viszont nem adott rá elég pénzt, és ennek betudhatóan ma még mindig ott tartunk, hogy szakaszavatók helyett normális ütemterv kidolgozásáva l kell foglalatoskodnunk. Valószínű, hogy a Bechtelnek is megvan ebben a szerepe, hisz érkezése után valódi gyarmatosítóként viselkedett, reprezentánsai magas lóról beszéltek a román kormány képviselőivel. Ezen azért már ők is változtattak, de ha végignézü nk a térségünkön – Horvátországra gondolok például, ahol a Bechtel nehezebb földrajzi viszonyok között három év alatt elkészített egy viaduktokkal, alagutakkal tarkított 280 kilométeres szakaszt – , azt látjuk, hogy nem igaz, hogy a Bechtel ne tudna autópál yát építeni. A politikai csikicsuki miatt ők is elbizonytalanodtak, válaszul garanciákat kértek arra, hogy legalább egykét évre előre lássák a sztráda építésére fordítható pénzt. n A telkek kisajátítása mennyire hátráltatja az építkezést? A Bechtel a pé nzhiányon kívül erre panaszkodik leginkább. Nagyon hátráltatja. Abnormális rendszer alakult ki, és az igazságügyi tárca miatt ezt nem tudtuk megváltoztatni. Remélem, most meglesz a szándék, hogy változtassanak rajta. A telkek kisajátítása nyomán, amit rés zben meg is értek, az a föld, amely korábban négyzetméterenként 2 eurót ért, fölment 10 – 15 euróra, de azt már nem értem meg, hogy egyes helyeken akkora pénzeket fizettek ki, az ugyanis nem volt indokolt. Persze figyelembe kell venni a tulajdonosi érdekeket , de a 2ről 10 euróra emelkedett négyzetméterenkénti földárak után ne fizessünk már 50, 70, 100 eurós díjakat. Másrészt itt közérdekű területkisajátításról van szó, tehát nem megengedhető, hogy ha az
