Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.02 . 31 Szerző(k): Jánossy Alíz vissza Épülhetnek a körgyűrűk Krónika 2009. március 02. A Bockormány finanszírozza a Bihar megyei Székelyhíd és Érmihályfalva körgyűrűjének a megépítését – jelentette be hétvégi sajtótájékoztatóján Cseke Attila szenátor. Közölte: az útépítési munkálatok már júniusban rajtolhatnak, és a két város elkerülő útja várhatóan 2012re készül el. A szenátor elmondta, a kabinet az idei költségvetésbe a munkálatok el kezdéséhez szükséges pénzösszeget foglalta bele. „Ez a két projekt szerepelt az előző kormány tervei között és az érdekünk az, hogy folytassuk a megvalósításukat” – nyilatkozta a szenátor. Mint tájékoztatott, Székelyhídon a projekt összértéke 29,194 millió euró (116,776 millió lej), míg Érmihályfalván 10,559 millió euró. „Örvendetesnek tartjuk, hogy a jelenlegi kormány folytatni óhajtja a Tăriceanukabinet tervei között is szereplő projekteket” – hangsúlyozta hétvégi sajtótájékoztatóján Cseke Attila Bihar megyei RMDSZes szenátor. Székelyhíd és Érmihályfalva körgyűrűjének építési munkálatait egyébként a közlekedési ágazati operatív program keretében finanszírozza a Bockormány, ahonnan Székelyhídnak 2 millió eurót, Érmihályfalvának pedig 1,2 millió eurót már ki is utaltak. „E két városnak igen nagy szüksége van a körgyűrűre, hisz határ menti településekről van szó, ahol a forgalom évről évre nő. Amikor pedig Románia is csatlakozik a schengeni övezethez, várhatóan még inkább nő majd az átutazó forgalom” – r észletezte Cseke Attila. Az RMDSZes szenátor a sajtó képviselőinek arról is beszámolt, hogy lehetőség van más Bihar megyei települések kerülőútépítési projektjeinek a finanszírozására is. Mint mondta, erről a közeljövőben tárgyal az érdekelt helyi ható ságokkal. „Reméljük, hogy további településeknek, például Margittának is sikerül előkészítenie hasonló projektet. Ebben, természetesen, számítunk a kormánykoalíciót alkotó pártok támogatására” – hangsúlyozta Cseke Attila. vissza Kérdésessé válhat az EU jövője Krónika 2009. március 02. KeletEurópa esetleges összeomlása nyomán gyorsan kérdésessé válna az EU egészének jövője is, írta hétvégi elemzésében a The Economist, amely szerint a gyorsított euróövezeti felvétel a kis bal ti gazdaságok esetében járható út lehet, a nagyobb középeurópai országok számára azonban nem. Még nincs késő KeletEurópa megmentéséhez?A vezető londoni gazdaságipolitikai hetilap legújabb kiadása szerint a keleti összeomlás destabilizálná az eurót, kü lönös tekintettel arra, hogy több euróövezeti tagállam, például Írország és Görögország, nincs sokkal jobb helyzetben, mint KeletEurópa. Emellett a további EUbővítés esélye is elenyészne, kétségessé téve a NyugatBalkán, Törökország és az egykori szovjet térség több tagországának csatlakozási kilátásait. A nacionalizmus veszélye A The Economist szerint ha a keleteurópaiak úgy éreznék, hogy NyugatEurópa a sorsukra hagyta őket, olyan populista és nacionalista erők felé fordulhatnak, amilyenek „már eddig is túl gyakran kerültek hatalomra” Európa történetében. Ennek kockázatát a héten a Financial Times is kiemelte. A londoni üzletipolitikai napilap által épp előző nap közölt átfogó elemzésben az állt: senki nem számol ugyan az 1930as évek szörnyűségeinek megismétlődésével, de a recesszió, a munkanélküliség és az eladósodás miatti fokozódó düh kiszámíthatatlan következményekkel járó populizmust szíthat KeletEurópában. Nem ésszerű a román euró A The Economist hétvégi írása szerint a kérdés a nyugateuróp ai vezetők számára most az, hogy miképp lehet megelőzni egy ilyen katasztrófát. A sokat emlegetett lehetőségek között van a térségi országok gyorsított, vagy akár azonnali felvétele az euróövezetbe. Ennek lenne értelme azon négy ország – a három balti közt ársaság és Bulgária – esetében, amelyek valutaárfolyamukat az euróhoz kötötték.
