Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.10 . 34 közgyűlés elnöke hozzátette: a teljes pályázati összegből 27 millió eurót a magyar és román megye infrastrukturális fejlesztésére fordítják majd. Romániában a megyei fenntartású, Szabolcsban pedig a települési önkormányzati utak újulhatnak meg ebből a pénzből, de igyekeznek biztosítani az önkormányzatok számára az előfinanszírozás lehetőségét is – mondta. Közösen pályázott a két megye továbbá az egészségügy területén. A Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében összesen húszm illió forintra pályáztak, amelyet az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére szeretnének fordítani. A kiemelt projektek mellett a közszolgáltatás témaköre szintén fontos szerepet kap: ötmillió euró értékben pályázott hat magyar és román megye a határ m enti térségben élők életminőségének javítására szolgáló intézményi eszközök feltárására is. Seszták emlékeztetett: ez a pályázat segítheti az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrehozásának feltételeit. A további projektekkel kapcsolatban el mondta: a kultúra és a pedagógia területén szintén sikerült kedvező uniós forrásokat találni. Két és fél millió forint értékben pályáztak levéltári infrastruktúra fejlesztésére és a két megye kulturális örökségének megőrzésére. Csehi Árpád, a Szatmár Meg yei Tanács elnöke a tájékoztatón elmondta: a hagyományos infrastrukturális beruházások mellett a közintézményi élet számos területén nyújtott be a két megye projekteket. A turizmusfejlesztés, a katasztrófavédelem és a környezetvédelem témakörében is pályáz tak, így nagyjából lefedik az öszszes témakört, amivel egy önkormányzatnak foglalkoznia kell – mondta. Hozzátette: a határmentiségből adódó hátrányokat ezekkel a fejlesztésekkel lehetne előnnyé kovácsolni. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza EBRD: gyorsított eurócsatlakozást Krónika 2009. március 10. Az euróövezethez való csatlakozás idejének lerövidítését sürgette az EBRD elnöke. Thomas Mirow a Handelsblatt című német üzleti napilap tegnapi számában megjelent interjúban az E urópai Bizottságot arra szólította fel, hogy vegye fontolóra az euróövezethez való csatlakozás idejének lerövidítését. „Az Európai Bizottságnak világos szolidaritási jelzést kellene küldenie a keleteurópai országoknak” – fogalmazott az EBRD elnöke. Mirow ezzel összefüggésben úgy vélte: kívánatos lenne például a felvételre való várakozás időtartamának a jelenlegi két évről egy évre történő lerövidítése a stabilitási paktumban előirányzott adósságkritériumok betartása mellett. Egy ilyen lépés összességében hozzájárulna KeletEurópa stabilizálásához – hangoztatta az EBRD elnöke. A német üzleti lap emlékeztetett arra, hogy az európai állam- és kormányfők a közelmúltban tartott rendkívüli csúcstalálkozón első ízben tanácskoztak az eurócsatlakozás idejének ese tleges lerövidítéséről, de semmifajta döntést nem hoztak. Az újság szerint Angela Merkel német kancellár és JeanClaude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke nyitottnak mutatkozott egy lerövidített eurócsatlakozási folyamattal szemben, d e mindketten határozottan állást foglaltak az ellen, hogy enyhítsék az euróövezetbe való felvétel feltételeit. Thomas Mirow egyidejűleg az Európai Központi Bankot KeletEurópa megsegítésére szólította fel. Úgy vélte, fontos lépés lenne, ha az Európai Köz ponti Bank pótlólagos euróhitelkerettel (devizacserelehetőséggel) segítené a keleteurópai országokat. A központi bank ilyen jellegű hitelei eddig csak kevés keleteurópai ország számára álltak rendelkezésre, s ezen Mirow szerint változtatni kell. Az EBR D elnöke – mint a Handelsblatt írta – ezzel a felhívással arra reagált, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozójukon elutasították a külön keleteurópai segítségnyújtást. Mirow az interjúban kijelentette: ha a helyi b ankok a tőkepiacon érvényes szerződéses feltételek mellett nem képesek a refinanszírozásra, az EBRDnek és más nemzetközi pénzintézeteknek továbbra is hitelcsomagokkal kell közbelépniük. A jelenlegi 25 milliárd eurós program a bankszektor számára kizárólag a mérlegstruktúrák erősítését és a beruházási célkitűzések támogatását irányozza elő, s csakis egy időben korlátozott „finanszírozási híd” lehet.
