Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 3 . 0 9 . 19 Egyetértett azzal, hogy a magyar – magyar viszonyban kell, hogy legyenek o lyan kapaszkodók, amelyek nem a gazdasági racionalitás vagy a térségbeli folyamatok függvényei. Megítélése szerint ide tartoznak például az erdélyi magyar intézményeknek nyújtott anyaországi támogatások, de az is, hogy Magyarország az utóbbi években megpró bálta sokrétűvé tenni a magyar – magyar együttműködés intézményrendszerét. Gémesi emlékeztetett arra, hogy ma már a köztársasági elnök, az országgyűlés, a kormány és az önkormányzatok is különkülön együttműködési struktúrákat működtetnek. Rendkívül fontos nak tartotta, hogy a magyarországi napi politikát sikerült kivonni a magyar – magyar kapcsolatokból. Ezeket szerinte egyáltalán nem érinti az, hogy Magyarországon baloldali kormány van hatalmon, a határon túli magyar szervezetek pedig többnyire az európai jo bboldal politikai családjához csatlakoztak. Nincs beleszólás Felülírtae a magyar nemzet EUn belüli egységesülése a másik ország magyar közösségének az ügyeibe való be nem avatkozás elvét? A Krónika kérdésére Gémesi Ferenc nemmel felelt. Kijelentette, m eglátása szerint azzal nincsen gond, ha egy magyar kifejti a véleményét a határ túloldalán zajló magyarügyekben. Az állam és a nemzet határai azonban nem esnek egybe, és ezt az Európai Unió sem írja teljesen felül. A Kárpátmedence magyarsága azért nem leh et egységes politikai közösség, mert az EU is úgy jött létre, hogy az államok szerepét megőrizte. „Hiába gondolja azt valaki Kolozsváron, hogy a magyarországi választásokat például a Kisgazda Pártnak kellene megnyernie, mert nem tud érdemi hatást gyakorol ni a magyar belpolitikára” – fogalmazott az államtitkár. Gémesi Ferenc azonban elismerte, ez a viszony nem szimmetrikus. A magyarországi politikának ugyanis sokkal több lehetősége lenne arra, hogy hatást gyakoroljon a határain túli magyar közösségekre. Ett ől a lehetőségtől azonban a magyar kormány távol tartja magát. Szerző(k): Gazda Árpád vissza Püspökavatás Nagyváradon és Kolozsváron Krónika 2009. március 08. Beiktatták tisztségébe Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspökö t. Szabó Árpád utódja szombaton ünnepi zsinat keretében foglalhatta el a püspöki széket, az új egyházi vezetőt múlt évben választották az unitárius egyház élére. Nagyváradon felszentelték ugyanakkor Böcskei Lászlót, Nagyvárad 82. megyéspüspökét. Böcskei a nyugdíjba vonult Tempfli Józsefet váltja, akit múlt év végén mentett fel a szolgálat alól XVI. Benedek pápa. Böcskei a 82. nagyváradi megyéspüspök (Fotó: reggeliujsag.ro)„Úgy érzem, hogy történelmi pillanatot élünk át, mert ma már az előd nem a sírból i nteget az utód felé, mint ahogyan ez korábban volt, hanem itt van, és megfogja utódja kezét, hogy együtt meneteljenek azon az úton, amelyre Isten rendelte őket. Az egyház azért van, hogy Isten ügyét képviselje a világban. Ha szolgálatunkban sikerült Isten arcát még jobban felmutatni, akkor hivatásunkat betöltöttük. Én ezt a hivatást kívánom utódomnak” – így köszöntötte Szabó Árpád, Erdély leköszönő unitárius püspöke utódját, Bálint Benczédi Ferencet, az erdélyi unitárius egyház kolozsvári ünnepi zsinatán be iktatott 31. püspökét. Az Erdély minden tájáról összesereglett hívek, valamint a Magyarországról, az Egyesült Királyságból, illetve az Amerikai Egyesült Államokból is érkezett egyházi és világi vendégek által zsúfolásig megtelt belvárosi unitárius templomb an Szabó Árpád arra utalt, hogy az 1989. decemberi rendszerváltozást követően módosított egyházi alaptörvény előírja: a püspöki mandátum legtöbb kétszer hat évre szól. A két mandátumát kitöltő Szabó Árpád utódját tavaly decemberben a Maros megyei Szászfehé regyházán tartott zsinaton választották meg. Az egyház feladata: a gyülekezetek lelki építése Prédikációjában Bálint Benczédi Ferenc is utalt a kommunista rendszerre, amikor úgy fogalmazott: „Akkor bekényszerítettek minket egy sötét alagútba, de mire onn an kiszabadultunk, elfelejtettük, hogy mi volt az alagút előtt”. Ezzel arra az elvégzendő munkára utalt, amely általában az egyházra, ez esetben az unitárius felekezetre is vár, és amelynek – elmondása szerint – lényege a gyülekezetek lelki újraépülése. „U gyanazt a kérdést teszem most fel magamnak, mint annak idején kezdő lelkészként: tulajdonképpen mi az egyház? Mi az egyház küldetése és feladata? Az, hogy a jézusi evangélium szerint építsen és épüljön” – fogalmazott.
