Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.02 . 15 Országalapító tényező voltunk – Harmincöt éves Vajdaság első alkotm ánya Magyar Szó 20090302 Vajdaság első alkotmányának 35. évfordulójáról a Vajdasági Klub mellett a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is megemlékezett szombaton, Újvidéken, a Vojvodina Sport- és Üzletközpont zsúfolásig telt amfiteátrumában. Az 1967es é s az 1968as alkotmányfüggelékek már jelezték a változásokat országos szinten. Az 1974es alkotmány pedig Jugoszláviát nyolc államalkotó egységből, hat köztársaságból és két autonóm tartományból álló szövetségi köztársaságként határozta meg. Vajdaság 1974. február 28án hozta meg első, eddig egyetlen alkotmányát, amellyel országalkotó tényezővé vált. Az új elképzelésekről, Vajdaság autonómiájáról, Szerbia regionalizációjáról beszélve Dušan Jakovljev, a VSZL politikai tanácsának elnöke kiemelte: Vajdaság nem lehet csupán régió. Adatokkal bizonyította, hogy a lepusztítás, az elsorvasztás, az autonómia megfosztása (1988) után is Vajdaság – névleges autonómiájával – Szerbia legeurópaibb része. Európa felismerte Vajdaság sajátosságát, elismeri küldetését a demokr atizálódási folyamatokban, ideje lenne, ha ezt Szerbia is megtenné. Felhívta a figyelmet, hogy ismételten nehéz idők következnek. Ugyanakkor azt sem felejthetjük el, hogy az első alkotmányt is egy világválság (1968) után hozták meg. Szerbia jelenlegi alko tmánya 2006ban megbukott a referendumon Vajdaságban, mutatott rá ismételten Srđan Sikimić, a Liga jogi tanácsának elnöke. Egy olyan alkotmányért kell küzdeni, amely egyenjogúságot, egyenrangúságot, azonos emberi és szabadságjogokat szavatol minden polgárá nak. Nem úgy, mint a mostani, amely a szerbek és a többi polgárok államaként határozza meg Szerbiát. Aleksandra Jerkov, a párt főbizottságának tagja szerint nem kell a múltban élni ahhoz, hogy az autonómiáért, a jogrend folytonosságáért felelősségteljesen küzdjünk. A fiatal nemzedékek felelősségvállalásának mértékét is jelzi az autonómia vállalása, a megvalósításáért vívott küzdelem. Vajdaságot a vajdaságiaknak! jelszó még 1932ben a Zombori Rezolúció meghozatalakor született, és azóta is érvényes. Bár az 1974es alkotmány szavatolta Vajdaság végrehajtói, bérbírói és törvényhozói hatalmát, mégsem azt az alkotmányt szeretnék visszaállítani, hanem egy olyan alapszabályt meghozni, amely a megváltozott körülmények között garantálja Vajdaság státusát, fejlődésé t a demokratikus Szerbiában, mondta Nenad Čanak, a VSZL elnöke. Emlékeztetőül az 1974es, napjainkban is időszerűsíthető első alkotmány szakaszait idézte. Szerinte azok tükrében mutatkozik meg valójában Vajdaság kiszolgáltatottsága. Összehasonlításképpen említette a sokat vitatott, egyesek részéről az ország szétzúzásával vádolt új statútumtervezetet, ami valójában továbbra is a minimum. Pl. még azon rendelkezései sem érvényesülhetnek egyértelműen, amelyek a Tartományi Képviselőház által korábban elfogado tt szimbólumokra vonatkoznak. Ilyen Vajdaság lobogójának kitűzése is, ami jelenleg attól függ, milyen erők vannak hatalmon egyegy önkormányzatban. A VSZL képviselői nem fogják támogatni a Tartományi Képviselőház által egyszer már elfogadott statútumterv ezet semmilyen parlamenti revízióját. Ez valójában elismerése lenne Vajdaság másodrendűségének. Čanak szerint a legnagyobb veszélyt mégsem a statútum jelenti Vajdaságra nézve, hanem a NagySzerbia eszméjének további térhódítása. Megítélése szerint Szerbia politikai elitjének nagy többsége továbbra sem kész a múltban – a régebbi és az újabb évtizedekben – történtekkel való szembenézésre, a felelősség vállalására. Állítását Stevan Dedijer Zoran Đinđićhez, Szerbia kormányfőjéhez, NagySzerbia és a hitvány akad émikusok címmel, 2002 elején írt leveléből felolvasott idézetekkel támasztotta alá a megemlékezés végén. Bojan Kostreš, a VSZL főbizottságának nevében külön köszöntötte a vendégeket, köztük Haakon Blankenborgot, Norvégia nagykövetét, Igor Građevićet, Mont enegró nagykövethelyettesét, Serkan Gediket, Törökország nagykövethelyettesét, Ljerka Alajbeget, Horvátország konzulját, Nives Tiganj és Marko Paškuan politikai tanácsosokat, Ortansa Orzojut, Románia nagykövetének politikai tanácsosát, Dragos Antalt, Mag yarország nagykövetének politikai tanácsosát, Maja Antonovát, Bulgária nagykövetének politikai tanácsosát, Bianca Menendezt, USA nagykövetének politikai tanácsosát, Luković Teodora EBESZképviselőt és Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét. vissza
