Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.04 . 41 te vékenységét helyre kell állítani, mert ellenkező esetben az ország „a valós gazdaság hitelezésének Szaharájává válik”. Geoană szerint Románia legnagyobb problémája az, hogy gazdasága spekulatív jellegű, de még az is az olcsó munkaerőn és a források pocsék olásán alapul. A szociáldemokrata politikus egyébként maga is azt szeretné, hogy országunk mielőbb váljon az eurózóna tagjává. Constantin Niţă kereskedelmi miniszter ugyanakkor azt követelte, hogy a kis- és középvállalatoknak hitelezését és exportgaranci áit mielőbb biztosítsák. – Exportálunk vagy belehalunk – jellemezte tömören a helyzetet a tárcavezető. Mugur Isărescu, a BNR kormányzója jóval visszafogottabb. Isărescu, aki csaknem húsz éve álla a jegybank élén, azzal próbálja a kedélyeket nyugtatni, hog y a Romániában működő bankok tőkésítése megfelelő. Közölte: arra számít, hogy a külföldi anyabankok tőkeemelésekkel hamarosan lehetővé teszik a hitelezés újrakezdését. Azt azonban a jegybank kormányzója sem merte ígérni, hogy a lej értékvesztése megállíth ató, annak ellenére sem, hogy a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest fél éven belül 25 százalékot veszített értékéből. Bár azt tisztán látja, hogy a lej felhígulása inflációhoz vezet, és ezáltal a válságot tovább mélyíti, az egyébként rendkívül ügyes és rá termett kormányzónak sincs varázspálcája, így az egyetlen megoldást a külföldi hitelfelvételben sejti. Isărescu csak azt sajnálja, hogy nem száz százalékos (!) tartalékalapot írt elő annak idején a kereskedelmi bankoknak. – Ma már azok a bankok is elismer ik a húsz százalékos kötelező tartalékalap előnyeit, amelyek korábban emiatt hevesen bírálták a nemzeti bankot – mondta. A BNR az elmúlt két hónapban több alkalommal is közbelépett a pénzpiacon a lej védelméért. Csak sejteni lehet, hogy erre a jegybank ko rábban 27 milliárd euróra tett tartalékaiból több milliárd eurót is elköltött. A hazai pénzpiac megfigyelői azt állítják, hogy kevés haszonnal. Kormányzati vélemény azonban egyelőre erről sincs. Ehelyett Traian Băsescu kézi vezérléssel irányítja a válságin tézkedéseket. Legutóbbi fegyverténye, hogy a hét végén felszólította a nyugati anyabankokat: tegyék folyamatossá hazai leánybankjaik finanaszírozását. A kormánynak és a hazai bankoknak kiadta az utasítást: minél gyorsabban foruljanak hitelekért a nemzetköz i pénzintézetekhez, ami éppen a fordítottja annak, amit a 2008as esztendő végén állított. Úgy tűnik, vezetőink Bukarestben továbbra is a sötétben tapogatóznak. vissza Székely autonómia – Fásult székelység Nyugati Jelen , 200 9. március 03., 15.14 A székelységet az utóbbi időben nem csak az új kormány nacionalizmusa veszélyezteti, hanem saját fásultsága, beletörődöttsége abba, ami van. Vajon miért? Miért ilyen fásult a székely saját nemzeti ügyét illetően? A mindennapi kenyé rharc fásító, távolabbi célokat megsemmisítő igáján túl, van egy oka a gyenge részvételnek, aminek a gyökere kilencvenre nyúlik vissza. Kilencven elején volt egy forradalmi hangulat, mely az utcára vitte az embereket. Utcára mentünk az anyanyelv minden sz inten való használatának jogáért. Mentünk addig, míg le nem fújták, onnan fentről a onnan a magasról, ahol mindent tudnak és mindent jobban tudnak. Domokos Géza és mindennél bölcsebb köre, az akkori RMDSZ lefújtak egy nagy általános magyar tüntetést, mondv án, hogy asztalhoz kell ülni, és tárgyalásos úton kell harcolni jogainkért. Az után is voltak kisebb tüntetések, de valami akkor megtörött, a 89es forradalmi lendület végleg megtörött. Az emberek mintha attól az időtől kezdtek fokozatosan leválni, távolod ni az RMDSZtől. Az eredmény mi? Hogy az egyházak is képtelenek megfelelő számban mozgósítani a híveket, az embereket. Az óta hangoztatják az RMDSZ atyafiak, hogy fontos a parlamenti részvétel. Ez igaz is. Csak nem az az egyoldalú ahogy az RMDSZ tette, el hanyagolva épp azokat kiket képviselt.
