Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.28 . 20 Keresztély Irma egy 10 pontos problémalajstromba foglalta a háromszéki tanfelügyelőség óhajait. Szó volt az adóügyi decentralizáció igényéről, a szakiskolai oktatás többnyelvűségéről és a kisebbségek számára a román nyelv sajátos tanítási módjáról. Ecaterina Andronescu válaszában elmondta, elvek és célok szintjén nagy az egyetértés a szakmán belül. Személy szerint, az egyetemek rendszeréhez hasonlatosan az iskolák autonómiájának megvalósítását szorgalmazza. Mint kifejtette, ez azonban ne mcsak a döntési hatáskörök, így a források leosztását jelentené, hanem a felelősséget is. Meglátása szerint az iskolák a helyi közösségek tudásának bázisai kell legyenek, aktívan részt véve ezek életében, ezért támogatja ezek kezdeményezéseit, saját projek tjeiket. A román nyelv oktatása kapcsán a miniszter asszony úgy fogalmazott, a cél az, hogy mindenki kellőképpen elsajátítsa az állam nyelvét, elismervén, hogy a metodológiai megoldás többféle lehet. Tudomása szerint a kérdés egyik vonzata, hogy nincs elegendő képzett tanár. Így első lépésként itt helyben képeznének a román nyelvet és irodalmat oktató pedagógusokat. A kérdések során Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester felvetette, hogy naponta tartsanak a gyerekeknek sportórákat. Másrészt kifogás olta azon minisztériumi gyakorlatot, miszerint bár az önkormányzatok felelnek és állják a tulajdonukban levő iskolák működési költségeit, mégis alkalmanként átláthatatlan módon, a helyi testületek és döntéshozók prioritásait megkerülve finanszírozzák az ok tatási létesítményeket. vissza Megfelelni a kihívásoknak – A VMDP VÁLASZTMÁNYÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Vajdaságma.info • 2009. március 1. [14:13] A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya áttekintette a Kárpátmedencében zaj ló korszakváltás nehézségeit. Megállapításai a következők. 1. A VMDP, a nemzet politikai életében jelentkező nehézségeket észlelve, megerősíti korábbi állásfoglalását, miszerint a nemzeti egység alapja a Kárpátmedencében élő magyarok határmódosítás nélkül i politikai integrációja. Ennek elemei a kettős állampolgárság, a magyar autonómia és a számarányos képviselet (garantált képviselői helyek) a helyi parlamentekben. E cél elérése megköveteli a nehézségek feltárását, kiküszöbölését, s a lehetőségeknek megfe lelő közös cselekvést. A Kárpátmedencében működő magyar politikai elitek a politikai korszakváltás első hullámában kiszorultak a hatalomból. Ezután – feltehetően, mert ebben az ügyben elmaradt a közös nemzetstratégiai felelet – a szomszédos országokban el indult a kisebbségi jogok visszanyesése, s a magyar politikai pártok kiszorítása a tényleges befolyással rendelkező politikai tényezők sorából. A nacionalizmus vádjának hangoztatása a valóban hatékony ellenérvek felsorakoztatása és az autonómiához fűződő n emzeti érdeknek a nemzetközi színtéren történő megjelenítése híján a Budapest a szomszédokkal folytatott kényszerű vitákban az állandó védekezés pozícióját választotta. Ami nem hozhat eredményt. E kihívásokkal foglalkozni kell, különben megbomlik a kisebbs égi közösségek belső kohéziója, s felgyorsul az asszimiláció. A változásoknak megfelelően közös megoldást kell találnunk. Nemcsak a kisebbségi közösségeken belül, hanem a magyarmagyar kapcsolatokban is. 2. A végrehajtó hatalomból kiszorult kisebbségi párt oknak dönteni kell: vállalják a nemzeti közösségeink tényleges érdekvédelmét, vagy eleve másodrendű versenypártként próbálnak szerencsét. Ha utóbbi megoldást választják, felmerül a kérdés, mennyire kell engedni a helyi hatalom nyomásának a kisebbségi érdek védelem területén, hogy eközben a párt ne váljon hiteltelenné, de ne vesszen el végleg a „kormányzati felelősségvállalás” lehetősége sem? Vagy, regionális versenypártként, hogyan kell együttműködni, a helyi többségi pártokkal, hogy a párt elkerülje a kengy eltartó szerepét és legyen némi reális befolyása a helyi politikai színtéren? A Vajdaságban külön gond a Magyar Koalíció és a Tadićféle Demokrata Párt közötti együttműködés. Halmozódnak a rossz tapasztalatok. Rögzül a felismerés, hogy egyenrangú együttműk ödés szóba sem jöhet. A Vajdasági Magyar Szövetség esetében ez bebizonyosodott mind köztársasági, mind tartományi szinten. Belgrádban például mind a kormánykörök, mind az ellenzék újabban, teljességgel indokolatlanul, a VMSZre mutogat, mert a Vajdaság Sta tútuma ügyében köti az ebet a karóhoz.
