Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.28 . 15 nemrég betiltott, romák lakta térségekben járőrözik, olyan fekete egyenruhákban, amelyek "a fasiszták által a háború idején viselt" uniformisokra emlékeztetnek - írta a The Sunday Times. Vona Gábor, a Magyar Gárda vezető je a brit lap idézete szerint azt mondta, hogy "az országot háromféle bűnözés bénítja: a gazdasági, a politikai és a cigánybűnözés". A cikk szerint "a két roma kábítószerkereskedő által halálra késelt" Marian Cozma kézilabdajátékos meggyilkolása óta gya koribbá váltak a cigányok elleni támadások. A The Sunday Times azt írta, hogy a sportoló emlékére tartott múlt havi szertartáson tiltakozók a "Halál a cigányokra" jelszót skandálták. A lap szerint a recesszió mélyülésével más keleteurópai országokban, pé ldául Csehországban is éleződnek a hasonló feszültségek. vissza Leleplezték Márton Áron szobrát Kolozsvár főterén Kolozsvár főterén, a Mátyás királyszoborcsoport szomszédságában állított bronzszobrot az erdélyi magyarság M árton Áron püspöknek (18961980). Az egészalakos alkotást, Bocskay Vince szovátai szobrászművész munkáját szombaton délben, ünnepi hálaadó szentmise után leplezték le, mintegy másfélezres közönség jelenlétében. Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár| NOL| 2009. m árcius 1.| A püspök emlékét, emberi és egyházvezetői nagyságát a szobrát megáldó és megszentelő Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Florin Crihalmeanu kolozsváriszamosújvári görög katolikus püspök, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul és László Attila, Kolozsvár alpolgármestere méltatta. Elhangzott: az 1938ban püspökké szentelt Márton Áron 1944. május 18án a Szent Mihályplébániatemplomban mondott prédikációjában bátran elítélte a zsidók üldözését, a magyarságot arra buzdította, hogy zsidó te stvéreit ne szolgáltassa ki a megsemmisítésnek, majd az azt követő napokban még ennél is erélyesebb, elítélő hangnemű levelekben szólította fel a magyar hatóságokat a gettózások és a deportálások azonnali leállítására. Fellépéséért a püspököt a magyar ható ságok akkor kiutasították ÉszakErdélyből. Kiállásáért 1999ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vashem Intézettől a Népek Igaza címet és posthumus kitüntetést, amelyet utódjának, Jakubinyi érseknek Kolozsváron adták át 2000ben, ugyanabban a templomban, ahol a deportálások kapcsán a püspök a felebaráti szeretet krisztusi parancsának aktualitására hívta fel papjainak és híveinek a figyelmét. Márton Áron 1945 után a magyarság és a magyar egyházak jogaiért szállt síkra ugyanolyan bátorsággal, például Petru Groza román miniszterelnökhöz és más román politikusokhoz és államférfikhoz intézett leveleiben. 1948ban a szintén üldözött román görög katolikus egyház védelmére kelt. 19491955 kötött börtönbe vetették, 1957 és 1967 között pedig házi fogságban volt a gyulafeh érvári püspöki palotában. Állásfoglalásaival a püspök kivívta valamennyi erdélyi nemzetiség és felekezet fenntartásmentes tiszteletét; már életében szentként tekintettek rá. Boldoggá avatásának eljárása halála után megindult, de mindmáig nem fejeződött be. Erre utalt szombati beszédében László Attila kolozsvári polgármester is - aki a szoborállítás engedélyezését tíznapos idei ideiglenes polgármestersége idején hagyta jóvá , amikor kijelentette: Márton Áron személyisége bevilágítja az erdélyi magyarság út ját, becsülete, tudása, kitartása, konoksága, magyarsága, alázata és építkezése pedig kijelöli azt az utat, amelyet vallástól és felekezettől függetlenül mindenkinek követnie kell. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja azt hangsúlyozta, hogy Márton Áron az anyaországi magyarság számára is erkölcsi példa, mint ahogyan felekezettől és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenki számára az. A szobor talapzatához magyar, román és zsidó szervezetek helyezték el a hála és a kegyelet számtalan koszorúját. vissza
