Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-26
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.26 . 53 A Nokia a legnagyobb beruházó. Erdélyi szinten a kolozsvári Tetarom ipari parkok bizonyultak a legsikeresebbnek Fotó: Agerpre sA szatmárnémeti ipari parkban öt gyár működik, egy befektető már elkezdte az építkezést, további három pedig az idei évre ígéri a beruházás beindítását. Három cég ugyanakkor bejelentette, felmondja a koncessziós szerződést. A Kolozs megyei három Tetarom i pari parkban öt beruházást halasztottak el a gazdasági válság hatására, ugyanakkor az üzemeltető reméli, hogy még idén sikerül koncesszióba adni több mint hatvanhektárnyi gazdátlan parcellát. Beruházások egész sorát halasztották el az elmúlt hónapokban a z erdélyi ipari parkokban. Az ezeket működtető cégek, önkormányzatok vezetői ennek ellenére optimisták, elmondásuk szerint a potenciális befektetők részéről továbbra is nagy az érdeklődés az ipari parkok iránt. A Tetarom Rt. által üzemeltetett három Kolo zs megyei ipari park a legsikeresebb ilyen jellegű hazai létesítmények közé tartozik, ám ezek is megérzik a világgazdasági válság hatását. Viorel Găvrea vezérigazgató elmondása szerint eddig öt, a cég ipari parkjainak területén tervezett beruházást halaszt ottak el. A vezérigazgató ennek ellenére optimista, véleménye szerint a krízisnek pozitív vonzatai is vannak. „Öt nagyvállalattal folytatunk tárgyalásokat, olyanokkal, melyek fel akarják számolni nyugateurópai egységeiket, és ide szeretnének települni. R ománia nagyon jó lehetőségeket kínál alacsony költség mellett, Kolozsvárt pedig különösen vonzóvá teszi, hogy nagy egyetemi város. Remélem, hogy az év végéig teljesen megtelik a Tetarom III is” – nyilatkozta Viorel Găvrea, hozzátéve, a potenciális beruházó kat egyelőre nem nevezheti meg. A Kolozsváron található Tetarom I telkeinek 98 százalékát adták koncesszióba, míg a Tetarom II esetében az arány 100 százalék. A nemeszsuki Tetarom III 154 hektárjából eddig csupán 90 talált gazdára. Felemás helyzet Felemás ként értékeli a szatmárnémeti önkormányzat által üzemeltetett 70 hektáros ipari park helyzetét Illyés Gyula polgármester. Elmondása szerint az ipari park 2005ös megnyitását követően nagy volt az érdeklődés, rövid idő alatt leszerződték az összes parcellát . Jelenleg öt üzem működik a létesítmény területén, három cég idénre ígéri, hogy elkezdi a munkálatokat, másik három pedig bejelentette, hogy továbbáll. „Vannak érdeklődők, amelyek elfoglalnák a távozó cégek helyét. Ezek a beruházók már most felkészülnek a kéthárom éven belül várható fellendülésre” – mondta a polgármester, hozzátéve, az önkormányzatnak nem a koncessziós díj beszedése a célja. Halogató taktika Bors község önkormányzatának jobbára a koncessziós díjakkal kell megelégednie, ingatlan- és jöved elemadó formájában ugyanis egyelőre a vártnál jóval kevesebbet termel a pályázati pénzből létrehozott első Bihar megyei ipari park. A határ közelében fekvő létesítménynek minden parcelláját koncesszióba adták, ennek ellenére a 17 hektárnyi hasznos területé ből csupán két hektárt építettek be. Bátori Géza polgármester elmondása szerint a beruházások azért nem kezdődtek el, mivel a cégek bankkölcsönből szerették volna finanszírozni ezeket, ám a hitelfeltételek szigorítása keresztülhúzta a számításaikat. „Ez n em jelenti azt, hogy vége mindennek” – véli a polgármester. A koncessziós szerződéseknek van ugyanis egy olyan kitételük, hogy ha a beruházó egy adott határidőn belül nem kezdi el a munkálatokat, a szerződés semmissé válik, s az önkormányzat új partner utá n nézhet. A 40 hektáros marosvásárhelyi ipari parknak mostanáig hozzávetőleg 90 százalékát koncesszionálták 22 cégnek. Nagy István vezérigazgatónak nincs tudomása róla, hogy lenne olyan cég, amely fel szeretné bontani a koncessziós szerződést. Betervezett , de el nem kezdett beruházás azonban itt is van bőven: az East European Trade Kft. új székhelye építését halasztotta el, míg a legnagyobb hazai bútoripari vállalatnak, a Mobexpertnek már 2008 első felében meg kellett volna nyitnia négy gyárat és egy logis ztikai központot az ipari parkban. Szerző(k): Pengő Zoltán vissza
