Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-26
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.26 . 33 egyszerűen nem értik. Volt egy olyan időszak, amikor székelyföldi kispapokat küldtek ki, de ők se értek el jelentős sikereket. A mostani felnövekvő generáció már jobban tud magyarul, így javulhat ezen a téren is a helyzet. – Vannake különbségek a csángók és a többi magyar nemzetrész vallásos életében? – Egy lapon se lehet említeni a kettőt. Moldvában tíz mise van egy vasárnap, egyesek négyöt misére is elm ennek. Nagyon kevés az, aki nem hívő Csángóföldön, a fiatalok jelentős része is nagyban kötődik a templomhoz. A gyermekek is jól érzik magukat otthon, emiatt is alakult ki, hogy ők nagyon sok éneket tudnak. A vallási szertartásokat pontosan végzik. A sok n ehézség ellenére a mély vallásosságuk révén tudtak megmaradni. – A székelyek hogyan látják a csángókat? – Mivel a csángók a nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélik, a székelyek nehezen értik meg őket. A székelyeknek meg kell érteniük az ő kettős hely zetüket, amikor a román többség beolvasztási kísérlete ellen próbálnak föllépni, másrészről le kell küzdeniük a nyelvi nehézségeket. – A magyar oktatás hogyan fejlődött az elmúlt években? – Délutánonként nagyrészt magánházakban zajlanak magyarórák, ebbe n megpróbálnak részt venni többkevesebb sikerrel. A Magyarországról érkezett tanárok esetében gondot jelent a beilleszkedés az adott környezetbe. Példa erre, hogy amikor egy tanító élettársával érkezett a csángó falvakba, a többség értetlenül állt ezelőtt . – A magánházas oktatás kapcsán sok konfliktusról lehetett hallani, ezek mostanra elcsitultak? – Klézsa ilyen szempontból a legexponáltabb hely, aminek az az oka, hogy oda válogatottan küldik a papokat, tanárokat, akik erre nagyon odafigyelnek. Ennek e llenére vannak olyanok, akik nem ijednek meg a fenyegetések ellenére. Voltak, akik még az iskolákban is átverték a magyar tanítást. Pusztinán is voltak bajok, de ezek mostanra a helyi papok toleráns magatartása miatt megoldódtak, a faluban is más a hangula t, mint korábban. A problémák egy része abból is származik, hogy Csángóföldön soha nem volt magyar uralom, szemben Székelyfölddel. Az hozhat előrelépést, ha azok a fiatalok, akik jelenleg Erdélyben vagy Magyarországon tanulnak, visszatérnek, és így adják m ajd tovább a magyar nyelvet. – Vannake megfelelő emberek a magyar nyelv oktatására? – Egyre több a vállalkozó lélek, akik nem csupán érettségivel rendelkeznek, azonban az ő tevékenységüket össze kéne fogni. A nyelvoktatást mi kezdtük még Gergely István püspökkel. Az 50es években is volt magyartanítás, azonban a fő problémát az okozta, hogy a tanárok jelentős része az ateista szellemet tükrözte vissza, amiből a csángó lakosság nem kért. A magyar tanítók buktatták meg az oktatást az 50es években. Ez a v eszély most is, mivel a helyi vallásos életet az idegenből érkezettek nem tudják átérezni, ami a későbbi konfliktusok alapforrása lehet. – Hány csángó tanulhat jelenleg magyar egyetemeken? – Sajnos pontos számot nem tudok mondani, de a fő probléma, hogy jelentős részük nem tér vissza a szülőföldjére. Ennek oka, hogy többen attól tartanak – a pedagógusok legfőképpen – , hogy egyszerűen felszippantják őket a román többségű intézményekben, így beolvadnak a többségi nemzetbe. – Az Erdélyben élőket mennyire é rdekli a csángókérdés? – Az RMDSZ a 90es években gyakorlatilag nem foglakozott a magyarság ezen részével. Mostanság egyre jobban érdekli őket, de nem a szívügyük, többet tehettek volna értük kormányszinten. – A jövőben marad a pár lelkes ember, vagy át fogó változás lesz?
